Több, mint 150-en ragadtak tollat, hogy válaszoljanak a kérdésekre. A kezdők a skandináv és a hagyományos formákat kapták, míg középszinten az “olasz módra” rejtvényeket kellett kitölteni. A mesterek már az olasz típusúból is olyat kaptak, melyeknél saját maguknak kellett azt is megkeresniük, melyik sorba írják a választ. A tudáshoz sok gyakorlás kell.
“Igazából mindig szerettem rejtvényt fejteni, de elmentem nyugdíjba, és bejelentkeztem, kezdővel kezdtem, és átjöttem a haladóba, rengeteget kell fejteni, havonta vagy kilencvenet.” -mondta GAÁL ISTVÁNNÉ.
Az idegen szavak, az évszámok, a ritkán használt szinonimák mind nehézséget tudnak okozni.
“Saját magam jöttem, most kezdtem, nem sok. Az idegen szavakkal nem tudok mit kezdeni, a középmezőnyben vagyok. (Hobbi?) Otthon szoktam fejteni.” -mondta BALTA MIHÁLY.
A versenyzőknek mindenre figyelniük kell, még a külalakra is. A hiányzó, vagy hibás betűk mellett az olvashatatlan írás is hibapontot jelent.
“Én azért számítok kezdőnek, mert a négy kategóriából osztanak ranglista pontokat, én kevés versenyen veszek részt, nekem ez hobbi. itt sok a klubokba tartozik, megyeszerte több klub van.” -mondta KARDOS KRISZTIÁN.
Suduku, szókereső, hagyományos, több szigetes, klasszikus mind-mind megfelelnek a gyakorláshoz.
“Középiskolás korunk óta fejtünk, az első Füles megvolt. Sok éve. Ha minél több rejtvényt megfejt, sok mindent meg lehet tanulni, kell hozzá intelligencia, olvasottság, tájékozottság, nekem nagy erőfeszítést nem okoz a rejtvényfejtés.” -mondta TÓSZEGI JÓZSEFNÉ.
Országosan évente 13 versenyt szerveznek. A szolnoki találkozó részese a sorozatnak. Azon túl, hogy ilyenkor is hirdetnek eredményt, a teljesítmény mindenkinél beleszámít az országos megmérettetésbe is.