Az Eső 20 évvel ezelőtt jelent meg először, akkor még a Parnasszus című folyóirat mellékleteként, majd két évvel később olvashattuk már önálló lapként. A téli számban találkozhatunk először a Köpönyeg című új rovattal.
– Vannak az irodalomban nagy versek, amelyek elfelejtődnek. Nagyon kevés az, ami fennmarad az irodalmi köztudatban egy két szerzőnek, a nagy szerzőknek is – mondta a lap főszerkesztője.
A téli eső számára Zelk Zoltán Dorosici alkony, 1943 című verséhez kért reflexiókat Molnár H. Magor, az új rovatszerkesztője. Emellett verseket, novellákat, regényrészleteket és műbírálatot is közöl az irodalmi lap. A Szolnokon szerkesztett periodika bő egy esztendeje újult meg grafikájában és rovataiban egyaránt.
– Nagyon jó a fogadtatása, és ez példányszám-növekedésben is, előfizetés-növekedésben is megnyilvánul – tette hozzá a Jenei Gyula.
Két évtized alatt az eső többször küzdött a megjelenéshez szükséges pénz előteremtésével. Egyelőre anyagi problémákkal nem kell szembenézniük, hiszen a lap rendszeres támogatást kap a kulturális tárca programjában.