Többen hallottak róla, szükségesnek tartják és egyet is értenek vele.
-Én ezzel teljességgel egyet értek, mert nagyon nem szeretem mikor fent vagyok, látom, hogy emailem van, esetleg várok egy fontosat és csalódottan látom, hogy nem az, amit akartam, hanem csak egy kéretlen spam.” – mondta Sípos László
Még többen vannak, akik egyáltalán nem tudtak az új szabályozásról, de már korábban is figyeltek az adataik védelmére.
-Nem hallottam, de az a helyzet, hogy én vigyázok mindenemre. Megmondom őszintén én nagyon vigyázok, mert sokba kerül.” – mondta Nagy Istvánné
Viszont mindenkiben közös, hogy szívesen fogadják a változásokat, mert nem szeretnék, hogy a tudtuk és hozzájárulásuk nélkül, ismeretlenek kezébe kerüljenek az adataik.
-Fontosnak tartom mindenképpen, mert nem tud ezzel az ember mit kezdeni, ha illetéktelen kezekbe kerül, akkor sajnos jönnek a problémák.” – mondta Kis Károlyné
A GDPR-t azért alkották, hogy az EU tagállamainak adatvédelmét egységesítsék. Az általános adatvédelmi rendelet célja, hogy több kontrollt adjon a felhasználóknak, illetve az adataiknak komolyabb védelmet biztosítson, az azokat kezelő cégekkel szemben. Ezentúl az adatkezelésről szóló tájékoztatónak könnyen érthetőnek kell lennie, az adatkezeléshez a felhasználó hozzájárulása kell, 16 évnél fiatalabb gyermek esetében a szülőtől is, illetve, ha már nem használjuk a szolgáltatást jogunk lesz töröltetni az adatainkat. Emellett, ha hekkertámadás éri a céget, és az eset érinti a felhasználót, akkor arról őt is és az adatvédelmi hatóságot is értesíteni kell.
Dr. Vígh Judit, ügyvéd rámutatott: -A rendelet azokra a társaságokra, szervezetekre vonatkozik, akik természetes személyeknek az adatait kezelik. Ezt úgy értem, hogy akár munkavállalók adatait, akár partnerekét, akár egyéni vállalkozók, cégek, akár természetes személy képviselőjének, vagy kapcsolattartóinak az adatait, illetve hát természetesen az online világban is ugyan ezeket.”
Az Európai Uniós általános adatvédelmi rendelete 2016-ban lépett életbe, és a 2 éves türelmi idő letelte után május 25-től kell alkalmazni. A rendeletet megszegők bírságra számíthatnak: súlyosabb jogsértések esetén 20 millió euró vagy a cég világpiaci forgalmának legfeljebb 4 százaléka, kisebb jogsértéskor pedig, 10 millió euró vagy a világpiaci forgalom legfeljebb 2 százaléka lehet a kiszabható bírság mértéke. Ez mostani árfolyamon a súlyosabb büntetés esetén elérheti a 6,4 milliárd forintot is, amely a hazai cégek egy részének esetében akár a megszűnést is eredményezheti.
-A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy ez a rendelet a kis és középvállalkozói szektor életét ne nehezítse meg, számukra jelentős többletköltséget ne eredményezzen. Az osztrák mintát szeretnénk átvenni a magyar jogba való átültetéskor, ez pedig azt jelenti, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknál a Nemzeti Információ és Adatvédelmi Hatóság kizárólag csak figyelmeztethet és más szankciót nem alkalmazhat.” – Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter
Az GDPR nem irányelv, hanem rendelet, ezért a tagországokban nem választás kérdése volt a bevezetése. A rendelet minden tagországra egységesen érvényes, és újdonság az is, hogy az EU-n kívüli országok cégeire is vonatkozik, ha azok EU-s magánszemélyek vagy cégek adatait kezelik.