Jut is, marad is … A Szandaszőlős határában lévő “Eperszigeten” korlátlan a fogyasztás- persze csak azoknak akik mérlegelésre szedik a gyümölcsöt.
“Ezt magam tudom szedni, látom, hogy milyen szép, friss- teljesen friss eperről van szó és én ezt jobban szeretem.”- mondja a szolnoki Nagy Zoltánné.
Lőrinczék Budapestről érkeztek, hogy megízleljék a szolnoki szamócát.
“Így sokkal autentikusabb a történet. Úgy, hogy most ide jövök, leszedem és közben lehet természetesen csipegetni is, meg hát azért jó levegő, jó társaság. Ennyi! .. Ezért. Egyszerűbb a boltban megvenni de így sokkal izgalmasabb és így tudom azt, hogy ezt én szedtem, tudom, hogy ez friss.”
A 4 hektáros területen az érési ütemnek megfelelően jelölik ki a szedésre alkalmas sorokat. Vannak állandó vendégeik Egerből, Szegedről, de még Tatabányáról is. A termés minősége nem kiemelkedő, de bőven megüti az elvárt szintet. Mondja Pozderka István termelő.
“A hosszú tél, a márciusi tél megviselte a növénynek az élettanát, utána gyors fejlődésbe kezdett és a gyümölcs érése, a cukrosodására nem volt elég megfelelő idő.
Ehhez jött még a csapadékhiány.
“Elmondhatom azt, hogy az utóbbi időben március végétől hat milliméter csapadék volt és ez a növényeket nagyon megviselte.”
Az Eperszigeten kénytelenek ezért locsolni. Így a a szezon végéig kitart a minőség. Az epres gazdáknak ilyenkor nincs megállás. Az interneten szerveződő értékesítő csoportok azonnal ráteszik a kezüket a jó minőségű gyümölcsre. Ez a szállítmány például Székesfehérvárra megy. De Tatabányán és Győrben is keresik a szolnoki epret.