A történelmi zászlók bevonulásával és a lyukas nemzeti lobogó felvonásával kezdődött a városi ünnepség az Ötvenhatosok parkjában. A megemlékezésen Molnár László Jászai Mari-díjas színművész és Zelei Gábor színművész idézték fel a kor hangulatát.
A szabadságharc 62. évfordulóján az Szolnoki Ökumenikus Lelkészkör gondolatait Végh Miklós tolmácsolta. A református lelkész ünnepi beszédében a magyar nép igazság iránti vágyát hangsúlyozta.
-Ember voltunkhoz hozzá tartozik az igazság utáni vágy, az hogy nem tudunk nyugodtan együtt élni a hazugsággal, igaztalansággal. 1956 október 23-án ez a vágy tört utat a magyar nép szívében, olyan elemi erővel, hogy elsöpört minden félelmet, minden béketűrést és minden érdeket is.”- mondta Végh Miklós református lelkész.
A magyar nép soha nem adta meg magát harc nélkül. A Pesti események a szolnokiakat is lázba hozták. A forradalmárok között volt, aki a városban, de akadt aki a Budapesten küzdött a kommunista diktatúra ellen.
-A történelem könyvek elsősorban a fővárosi eseményről szólnak. De mi pontosan tudjuk, hogy itt Szolnokon is utcára vonult a nép, itt is megpróbálták elsöpörni az embertelen rendszert. Itt a Kossuth téren 15 ezren álltak és hallgatták a beszédeket, szinte itták a szabadság ígéretét hozó szavakat. Közben elhitték, hogy egy jobb világ köszönt be hamarosan.”- mondta Szalay Ferenc.
Az 1956-os szabadságharc a világháborúban elvesztett reményt csempészte vissza valamennyi magyar lelkébe. A városi megemlékezés az Ötvenhatosok parkjában koszorúzással ért véget.