Különleges helytörténeti előadásra invitálta az érdeklődőket hétfőn délután A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Szolnoki Csoportja. A megyei levéltár igazgatója beszélt arról ki is vetette papírra annak idején a megyeszékhely városrendezési tervét.
Csönge Attila igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár:
-“hiszen az első világháborúban több fronton harcolt és bátorságáról tett tanúbizonyságot és a vitézzé avatásnak a feltétele volt, hogy a nevét magyarosítsa, és így lett vitéz Bajor József. –
A Pomázról érkezett mérnök 1931-ben kezdett a városházán dolgozni, ahol 1936-ban a város főmérnökévé nevezték ki. Ezt a posztot 1955-ig töltötte be.
Csönge Attila igazgató Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár
-“Az 1937-es városrendezésről kiadott törvénynek a végrehajtása is az ő nyakába szakadt. Gyakorlatilag ő volt az, aki kidolgozta Szolnok város rendezési tervét. Hol legyen az ipari övezet, lakó övezet, zöld övezet. A Tiszaliget kialakításának a gondolata is már 37 után fölmerült , vagy , hogy kell egy meleg vizű strand, a későbbi Damjanich uszoda, vagy, hogy a piacot el kell helyezni a főtérről a vásárcsarnokba, hogy ne ott a forgalmat akadályozza. –
Előremutató terveit csak a háború után 1945-ben tudták megvalósítani. Neve azonban már nem szerepelhetett. Az új, kommunista polgármester Zsemlye Ferenc ugyan tovább foglalkoztatta, de a tervekre Papp Imre pesti minisztertanácsos- mérnök neve került-tette hozzá a levéltár igazgatója. Elképzelései alapjaiban határozták meg a városképet. Az ipari városrész tervezésénél figyelembe vette az uralkodó széljárást, hogy a bűz ne zavarja a városlakókat, és a szennyvizet a Tisza alsó folyásánál eresszék a folyóba. Tervei és elképzelései alapján hosszabbították meg később a Szapáry utat és építették meg a Zagyva -hidat.