Három hektáron tárták fel azt a területet a régészek az M44-es gyorsforgalmi út nyomvonalán, ahonnan a föld mélyéből előkerült Európa legrégebbi kútja. Ezek a felvétek a helyszínén készültek, akkor az ásatás vezetője azt a vonaldíszes kerámiát is megmutatta, amit a kútban találtak. Így azonosították be, hogy a deszkákból készült ácsolt szerkezetű kút Kr. e. 5600-5400-ból származik.
-A töredékek alapján lehet a régészeti korát meghatározni egy-egy leletanyagnak.”
A kút megmaradt deszkáit az összeillesztésekkel együtt kiemelték és a Damjanich János Múzeumba szállították. Most ezekben a vízzel teli ládákban sorakoznak a maradványok.
-Ez a fa kút azért maradhatott meg egyáltalán egy jó 4 méteres mélységben, mert ott a talajvíz és ez a nedves homok konzerválta a faanyagot. Ha ezt kivesszük a földből az azonnal száradni kezd. Azt mondta a restaurátor kolléga, aki vizsgálta, hogy az ilyen típusú fák 80-85%-a vízből van.”- mondta Tárnoki Judit a Damjanich János Múzeum osztályvezető régésze.
A fa anyagok még konzerválás előtt állnak. Jelenleg a restaurátorok azt a módszert keresik, amellyel a leletek korhadása teljesen elkerülhető. Az egyik ilyen lehetőség a speciális cukoroldatos keverék.
-Ez a cukoroldat, éveken át tartó áztatás. Túltelített cukoroldatot kell készíteni, amibe már csapódik ki a cukorkristály és ha ebbe beleáztatják ezeket az ősi fadarabokat, akkor a benne lévő hatalmas víztartalom cukorra kicserélődik.”- tette hozzá Tárnoki Judit.
A konzerválás után a leletek a múzeumban lesznek megtekinthetők, azokkal a tárgyakkal együtt, amelyeket az ásatás helyszínén találtak.