‘
A -Honvéd ejtőernyős vadász, az ország első katonája…” című tárlat hat tablón keresztül részletezi az ejtőernyősök szerepét a mélységi felderítésben, a különleges műveletek végrehajtásában, valamint Bertalan Árpádra az első magyar ejtőernyős alakulat megszervezőjére is kiemelt figyelmet fordít.
Szinkron: 7553_01 Dr. Boldizsár Gábor ezredes, elnök, Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége 03:28-3:51 -1938-ban megalakult az a kisérleti keret, amelyet vitéz Bertalan Árpád vezetett, amiből később század, zászlóalj, ezred lett és amely a Szent László hadosztállyal végig harcolta Magyarország valamennyi harcterét. Aztán 1948-ban újrakezdődött a magyar katonai ejtőernyőzés.” – mondta Dr. Boldizsár Gábor ezredes, elnök, Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége
A tablókhoz a tárgyi emlékek mellett 6 egészalakos bábú is tartozik, amelyek a Szent László hadosztálytól kezdve, az ’
60-as évek ejtőernyősein át, egészen napjainkig mutatják be a haderőnem egyenruháját, illetve felszereléseit. A történészek körében nincs egyetértés abban, hogy vitéz Boksay Antal 1918. március 23-án, vagy 1918. január 6-án Poppe Kornél ugrott első magyar katonaként -az első világháborúban még életmentő eszközként használt- ejtőernyővel. A 20-as és 30-as években pedig az ejtőernyőzés a civilek körében is teret nyert elsősorban technikai újdonságként, illetve repülőbemutatókon látványosságként.
Sáfár Albert dandártábornok, MH Összhaderőnemi Parancsnokság Légierő Haderőnem főnöke, parancsnok-helyettese kiemelte: -A selyemkupola – ahogy egykor az ejtőernyőt nevezték-, hosszú utat tett meg, melynek során mentőeszközből sporteszközzé vált. Hosszú és veszélyes utat tettek meg azok a mindenkori katonák is, aki a selyemkupolák alatt függve várták a földet érés szívszorító pillanatát magukban énekelve az ejtőernyős induló sorait, melyet soha, senki nem tudott megcáfolni, mert a honvéd ejtőernyős vadász ma is az ország első katonája.”
A kiállítás szeptember 30-ig látható Szolnokon, majd az év során még Győrben, Szegeden és Kecskeméten is bemutatják.
‘