Ezek a kedves kis figurák, a hangulatjelek, az emojik, vagy emot ikonok mára mindennapjaink részévé váltak. Modern hieroglifáknak is nevezik őket. A szövegbe ágyazott hangulatjelek tulajdonképpen véletlenül jelentek meg. 1648-ban egy chicagói költő vers gyűjteményének egyik passzusának végén került a zárójel elé egy kettőspont. A mosolygós fejet formázó írásjel Abraham Lincoln amerikai elnök egyik beszédében is megjelent 1862-ben.
1963-ban pedig egy biztosítótársaság terveztetett egy boldogságot sugárzó egyszerű szimbólumot arra, hogy javítsa vele a dolgozói morált.
A számítógépek térhódításával pedig megállíthatatlanul terjedtek a hangulatjelek. Az emailok és sms-ek használatával megjelent a mosolygós és szomorú fej mellett a hahotázó, napszemüveget imitáló, vagy minden tökéletes jelentésű ikon.
Barta Tifani
-“Ritkán használom , szoktam a barátaimnak. Miket küldesz? Hangulatfüggő. Szomorút, szívecskét meg ilyeneket. –
Sóki Henrietta:
-“Szoktam használni a messengeren. Melyiket? Az összeset. Mindet a matricákat is. –
Akadnak akik mondatok helyett is hangulatjeleket használnak érzelmeik kifejezésére, mert egyszerű és gyors. Ám az üzenet fogadójaként sokszor nem elégszünk meg az ikonokkal.
“Legyen mondjuk mindkettő. Azért olvasni is jó. Jól esik az embernek, hogyha olyat írnak”tette hozzá Henrietta.
Obsuszt Mátyás:
-“A fiatalok között igen népszerű, nagyon sokan használják ezt. Én nem vagyok híve ennek. Te inkább szövegesen írsz? Igen és megpróbálom kifejezni magam ezek nélkül. –
Az emojik világnapját 2014 óta ünneplik a netezők. Mára napi 700 ezer posztban van hangulatjel és több mint 900 millió olyan üzenetet küldenek el messengeren, mely csak emojiból áll. Az egyik közösségi platformon 2300 ikont használnak aktívan naponta.