2018. július 1-én hatályba lép a 2017. évi XC. törvény, azaz az új büntetőeljárási törvény, ami azt jelenti, hogy hétfőtől, azaz július 2-tól már ez alapján dolgoznak a törvényszéken.
-Nem kis kihívást jelentett az erre való felkészülés a büntetőjogban dolgozók számára, nem csak a bíróságokat érinti, ez az ügyészségeket, a rendőrségeket, más nyomozóhatóságot is.” – mondta Dr. Pongrácz Zsolt, a Szolnoki Törvényszék büntető kollégiumvezetője
Az új törvény az eljárások egyszerűsítése, és a gyorsabb döntéshozatal szellemében készült. Alkalmazásával, tovább lehet gyorsítani azt a kedvező folyamatot, amely eredményeként 2012-ről 2016-ra 36 százalékkal csökkent a két éven túli eljárások száma.
Dr. Papp Judit, a Szolnoki Törvényszék sajtószóvivője elmondta: -Az új Büntetőeljárási Törvény már a nyomozás során különböző új jogintézményeket vezet be, ezek közül az egyik a feltételes ügyészi felfüggesztés, amely a vádemelés elhalasztását váltja fel és a sértett jogainak minél előbbi kielégítését szolgálja a közvetítői eljárás.”
A közvetítői eljárás eddig is ismert volt, viszont mostantól már csak a nyomozás során lesz lehetőség az alkalmazására, így kedvező esetben a sértett és a terhelt megegyezése esetén a büntetőeljárás már a nyomozati szakban lezárulhat. Új lehetőségként jelenik meg az egyezségkötés intézménye, amelyben az ügyész és a terhelt megegyezhet abban, hogy milyen jogkövetkezmények kerüljenek alkalmazásra.
-Ez nem azt jelenti, hogy vádalkut lehet kötni, tehát tulajdonképpen a tényállásról nem lehet egyezkedni, csupán a jogkövetkezmények körében lehet egyezséget kötni. Nagyon fontos garanciális szabály, hogy ezt az egyezséget a bíróságnak jóvá kell hagynia.” – mondta Dr. Papp Judit
Az új törvény emellett a többi között a kényszerintézkedések területén is jelentős változásokat hoz: hétfőtől a házi őrizetet, valamint a lakhelyelhagyási tilalmat egységesen bűnügyi felügyeletnek fogják nevezni, valamint az előzetes letartóztatás neve is letartóztatásra módosul.
-Nem csak az elnevezések változtak a kényszerintézkedések körében, hanem az alapvető rendelkezések közé került az, hogy a terhelt szabadlábon védekezhet. Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak mindig a legenyhébb kényszerintézkedés alkalmazását kell vizsgálnia.” – mondta Dr. Papp Judit
A várakozások szerint az új törvénnyel jelentősen gyorsabbá válnak majd a büntetőjogi eljárások.