Népünk nomád múltját és hitvilágát egyszerre elevenítette meg a 24 jurtából alkotott szakrális kör Gomba határában.
“A szertartás és magának a szernek a kialakítása az egy 2600 éves hun mintára maga a szertérnek is az elnevezése a “hun szertér”. Tehát ezelőtt 2600 évvel vagy még egy kicsit korábban 24 hun törzs egyesült a sárga folyó kanyarulatánál Ordosnál- ezért van itt 24 jurta és 24 nemzetségfő.”- mondta Tóth Tibor szervező
A megidézett kor legfontosabb fegyvere az íj, melynek használatába Mónus József- a “farkas” avatta be a résztvevőket..
“A magyar harcosra a legjellemzőbb a múltban az íja volt. Tehát hiába voltak szablyák az oldalunkon, vagy lándzsa, vagy dárda a kezünk ügyében, mi íjjal akartuk, a távoltartás eszközével akartuk legyőzni az ellenfeleinket. Egy olyan íj van amivel több száz évvel ezelőtt is harcoaink használhatták ezt. Egy olyan eszköz ami a magyarságra, a magyar harcművészetre a legjellemzőbb talán.”
A visszacsapó íjjal Mónus József 2012- ben Kínában 653 méteres világrekordot állított föl. A fegyver mellett a sólyom a magyarság másik ősi jelképe.
“Az ősiségünkben a szakralitás egész egyszerűen szóba sem jöhet a sólymok nélkül. A sólyom az ég és föld összekötője, az istennel kapcsolatot teremtő lény.”- tudtuk meg Balogh Bendegúztól, a csókakői hunok nemzetségfőjétől
A múltban gyökerező hitvilág az élet ritmusát is meghatározta. Hangsúlyozta Daróczi Zoltán nemzetségfő.
“Õseink életét áthatotta a természettel való együttélés. Úgynevezett ünnepköreink voltak és vannak. Az egyik ilyen legnagyobb ünnepünk a nyári napforduló idejére eső fényünnep.”
A 14. alsófarkasdi fényünnep 5 napos programján csaknem kétezer érdeklődő és hagyományőrző vett részt a Pest megyei Gombán.