Egy szolnoki vályogház padlásán találta Tóth László azt a könyvet, amely az -Olvasom a bükköt” című filmjét ihlette. A 13 évvel ezelőtt fellelt kötet a Pesti Hírlap teljes, 1933-as évfolyamát tartalmazta és a decemberi kiadásban Rapaics Rajmund a bükkfáról írt.
-Azt szerettem volna ütköztetni, hogy egy 1933-as cikk, amiben teljesen mindegy, hogy miről van szó – speciel itt a bükkfáról-, hogyan találkozik a mai egyrészt a tudományos és az általános elfogadott véleményekkel.” – mondta Tóth László
A múlt század eleji biológus több olyan, mára feledésbe merült tényt és érdekességet közöl írásában meseszerűen a fáról, amelyek mára feledésbe merültek. Ezekből kiindulva Tóth László filmjében a többi között szó van arról, hogy ami az ókori Egyiptomban a papirusz, az az európai népeknek a bükkfa kérge volt. Emellett az is kiderül, hogy őseink vándorlásaik során először a Kárpát-medencében kerültek kapcsolatba ezzel a növényfajtával, amire a magyarban használt német eredetű elnevezés is utal.
A filmben az erdőmérnöki szakmát Dósa Gyula és társai jelenítik meg, illetve több szolnoki, vagy szolnoki kötődésű művész, például Varga Erik narrátorként, Illés Anna pedig énekesként működött közre.
-Varga Erik képzőművész, aki megszemélyesíti Rapaics Rajmundot a különböző közjátékokkal a fimben. Van Illés Anna egy fiatal, Erdélyből áttelepült énekes, népdalénekes hölgy, aki az Anyám és nyulam zenekarban is énekelt, Rontó Guszti írta a zenét.” – mondta a filmes
Tóth László a filmmel pályázott a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválra, ahol 1500 film közül kiválasztva már biztos, hogy bemutatják majd az alkotást. Emellett a filmes szeretné, ha televíziós csatornák is műsorra tűznék a mintegy 21 perces filmet, amely várhatóan később a legnagyobb internetes megosztóra is felkerül.