A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjt készíti elő. A nagyhéten belül a Húsvéti Szent Háromnapon, azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. A keresztények ezen a napon emlékeznek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára, ez a legszigorúbb böjt és gyász ideje.
Máthé György esperes, plébános:
-“Ez a legcsöndesebb az egész év során mert az Úr Jézus Krisztus halálára emlékezünk, Nagypénteken délután 3 órakor halt meg a mi urunk Jézus Krisztus és ezt minden keresztény felekezet nagyon nagy ünnepléssel, tisztelettel, de visszafogottsággal , a súlyának megfelelősen nagyon nagy erővel igyekszünk megtartani. –
A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. Kereszthódolatot és keresztutat tartanak.
A templom falán elhelyezett festmények jelenítik meg a stációkat.
Máthé György esperes, plébános:
-“Tizennégy képben, állomásban, stációban elmondott történés, hogy Jézussal mi történt az elítélés és a halála illetve eltemetése közötti időben. –
A délutáni keresztútjárást követően este úgynevezett csonkamisét, virrasztást, kereszthódolatot tartanak.
-“A kereszt le van takarva lila lepellel és ezt a pap egyre erőteljesebb mozdulattal, hisz hol az egyik, hol a másik kéznél lévő megkötést, hol a másikat, aztán a lábnál lebontja a leplet, és előkerül a korpusz. Felmutatja a pap a keresztet ami a megváltásunk nagy műve. Akkor mindeni kijön a templomból és a kezünkkel megérintjük, van ahol megcsókolják Krisztusnak a keresztjét–tette hozzá az esperes, plébános.
Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap is: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen e napon nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombat húsvét ünnepének előnapja. Az igazi húsvéti ünneplés Nagyszombat délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de – miként az evangélium szerint előre megmondta – harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló hagyományos húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új.