Hatvan évvel ezelőtt, február 28-án egy martfűi halász találta meg az egy évvel korábban meggyilkolt Kenyeres Lajos plébános holttestét az áradó Tiszában. A hatóságok addig azt állították, hogy a plébános disszidált. A váci egyházmegye vértanú papjára emlékező szentmisén Beer Miklós püspök szentbeszédében hangsúlyozta: Kenyeres Lajos az emberekhez hitelesen hozta közel életadó áldozatával a szeretetet. Ezt azonban ellenségei nem bírták elviselni – el kellett hallgattatni. Nem viselték el, hogy Kenyeres Lajos azt hirdette, hogy Isten maga a szeretet, az irgalmasság és a jóság, minden élet forrása.
-A gyűlölet, az akkori politikai helyzet, a megtorlás évtizedei, bosszút akartak állni ezen az igaz lelkű papunkon, aki bizonyos naivitással, Kádárhoz és Brezsnyevhez is levelet írt, hogy hagyják már abba a kivégzéseket. Hát őt is kivégezték, elhallgattatták.” – mondta a püspök.
Kenyeres Lajos atya mártírhalálának ténye és története egyre ismertebb országszerte. Tisztelete folyamatosan él szülőhelyén, a környező településeken, valamint szolgálati helyein. Az érintett településeken minden évben megemlékező szentmisét tartanak és imádkoznak boldoggá avatásáért.
-Merjünk kiállni az igazság mellett. Ezt üzeni nekünk. Hogy nem szabad, hogy a pillanatnyi érdek, a haszon kompromisszumokra késztessen bennünket. – – fűzte hozzá a püspök.
Az évforduló alkalmából mondott szentmisét követően Kenyeres Lajost ábrázoló emlékdomborművet lepleztek le a templom főbejárata melletti falrészen, melyet B. Laborcz Flóra, Ferenczy-díjas ötvösművész készített.