A vándorsólyom több évtizednyi szünet után 1997-ben költött újra Magyarországon. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a 20 éves évfordulóra emlékezve szenteli a világ leggyorsabb madarának 2018-at.
A vándorsólyom a világon mindenhol az erő, az ügyesség, a rátermettség szimbóluma volt, és az ma is. Címerekben, jelvényekben szerepel. Szimbolikus jelentőségén túl, nagyon is gyakorlati haszna volt a késő középkorig, amikor a héja mellett, a legelterjedtebben használt solymászmadár volt.
Szédületes sebességéről széles körben ismert vándorsólyom az örvös galambnál termetesebb, 38-51 cm testhosszú, 89-113 cm-es szárnyfesztávolságú.
Urbán Sándor elnök Jászkun Természetvédelmi Szervezet:
-” Ölyvnagyságú madár, palaszürke, szürkésbarna háttal. Az alsó teste barnás árnyalatú, jobban barnás árnyalatú, sávozott, pettyezett tarka. A torka a begye viszont világos tollazatú. –
A vándorsólyom igazi világpolgár, a kontinensek közül egyedül az Antarktiszon nem fordul elő, illetve nincs még adata Új-Zélandról sem.
Bárhol megtelepszik, ahol költésre alkalmas sziklafalakat, közepes és nagy testű madárfajok fán épült fészkeit találja. Az egyik leggyakoribb településen fészkelő ragadozómadárként világszerte költ nagyvárosok belső kerületeinek felhőkarcolóin, magas épületein is.
Urbán Sándor elnök Jászkun Természetvédelmi Szervezet:
-“A 2010-es években Szolnok belvárosában rendszeres téli vendég volt kb 8 éven keresztül rendszerint egy madár, de néha előfordult, hogy 2-3 vándorsólyom is itt telelt a Vízügyi Székház tetején és a piac környéki épületek tetején fészkelő házigalambok voltak fő zsákmányállatai. –
Ma már nincs Szolnokon vándorsólyom. Ez a madarat egy Chicagoi toronyház tetején örökítették meg.
Zsákmányát rendszerint a magasból indított támadással, nagy sebességű üldözés után fogja meg, vagy rúgja meg úgy, hogy az sérülten a földre zuhan. Erőteljes szárnycsapásokkal gyorsított zuhanása közben akár a 320 km/h-s sebességet is elérheti.
Óriási elterjedési területe miatt a faj pontos világállománya nehezen becsülhető, jelenleg mintegy 100 000 – 500 000 egyedre tehető, és természetvédelmi helyzete világszerte stabilnak tekinthető.Hazánkban valószínűleg a történelmi időkben sem fészkelt nagy számban. Kipusztulása előtt, Magyarországon a faj utolsó, múlt századi ismert költése 1964-ben, a Bükk-hegység egyik sziklakibúvásos -kövén” volt. Ezt követően több mint három évtizeden át csak kóborló egyedeket sikerült megfigyelni az országban. Egészen 1997-ig kellett várni, amíg a megerősödő európai állomány terjeszkedése elérte hazánkat, és ismét megtelepedett a vándorsólyom Magyarországon. Azóta rendszeres fészkelő faj, amelynek állománya folyamatosan erősödik.