Számos változás várható a jövőben az anya-csecsemő és gyermek-egészségügyi ellátásban. A várandósgondozást nem az orvosok, hanem a védő- és szülésznők végzi majd , a méhnyakrákszűrések egy része pedig továbbra is a védőnők feladata lesz. Ez hangzott el a Népegészségügyi Szakigazgatási szerv mai anya-csecsemő-gyermek-egészségügyi munkaértekezletén és továbbképzésén.
Világviszonylatban is jó a hazai terhesgondozási intézményrendszer-hangzott el a továbbképzésen. Számos országban hónapokat kell várni pl. egy-egy ultrahang vizsgálatra, náluk viszont 4 vizsgálat is kötelező a terhesség során. A koraszülési adatok ugyanolyanok mint az 50-es években: a szülések 8 %-ában érkezik hamarabb a baba. A terhesgondozás területén hamarosan változásokra kell számítani. A veszélyeztetett terhességeket és a patológiás esteket továbbra is szakorvos felügyeli, az egészséges gyermekvárást azonban a védőnők és a szülésznők kísérik. A rendelet idén szeptemberben lépett volna életbe, de jelenleg is folyik még a kidolgozása.
„ Két részre szakadt hazánkban a terhes társadalom: egyik szociálisan fejlett, ám csak 34 -35 évesen gyermeket váró nők, másik a periférián élő, akár tizenévesen a megélhetés kényszere miatt gyermeket vállaló asszonyok nagyszámú tábora.„ Nincs könnyű dolguk sem az orvosoknak, sem a védőnőknek. Mindannyiukra egyre több feladat hárul amihez kevesen vannak
A kistelepüléseken egyetlen védőnő dolgozik, ő látja el a területet, az óvodát és iskolát is. 2009 óta az ő feladatuk a méhnyakrák szűrés is. A továbbképzés soraiban azok a védőnők ültek, akik a kisgyermekes családokat gondozzák megyeszerte. Közülük sokan a nagymamákat is ismerték, így a családok bizalmasai. A továbbképzéssel egybekötött értekezleten a koraszülött utógondozásról, a gyermekneurológiáról, a kisdedtáplálásról, de a császármetszés bélflórára gyakorolt kedvezőtlen hatásáról is hallhattak előadásokat a részt vevők.