Az angolszász országokban évszázadok óta ünneplik a Mindenszentek napja előtti estén a Halloweent. Mára az egész világon elterjedt ez a szokás, így történt Magyarországon is, bár inkább szomorúságra, mint vigasságra okot adó ünnep a Mindenszentek és a Halottak napját megelőző nap.
-Nem félünk tőle, mert a mi vallási ünnepeinket is egy bizonyos olyan dolgok kísérik, ami humoros, esetleg rémisztő. Nem értünk vele egyet, mert a Mindenszentek és a halottak napja egy visszafogott, temetőjárás van. Ez az angolszász szokás nem a miénk.” – mondta Máthé György, esperes-plébános
November 1-én ünnepeljük Mindenszentek napját. Ilyenkor szokás, hogy az emberek meglátogatják és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját, virágot visznek és gyertyákat, mécseseket gyújtanak. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. Magyarországon a sírok virágokkal és koszorúkkal való feldíszítése a 19. század elejétől terjedt el.
-A Mindenszentek a diadalmas egyháznak az ünnepe, vagyis az, hogy az előttünk élő emberek közül megfutották az élet pályáját és bejutottak az örök életbe, tehát az üdvözülteket, ismert és ismeretlen Mennyországba jutott, azaz üdvözült lelkeket, más szóval a szenteket ünnepeljük.” – mondta Máthé György, esperes-plébános
Mindenszentek napját november 2-án Halottak napja követi. Ez az ünnep fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából, az elhunytakról való megemlékezés napjává.
-Manapság a társadalom szinte egésze, hívő és nem hívő embertársaink kimennek és ez nagyon jó. Ez az egyik olyan legnagyobb ünnepünk, amiben társadalmilag egy húron pendülünk és mindenki érzi ennek a súlyát, fontosságát.” – mondta Máthé György, esperes-plébános
A kétezres évtől kezdve a Mindenszentek napja munkaszüneti nap Magyarországon.