A XVI. század közepére, 1551- 52- re datálják a művésztelep területén nemrég föltárt 25 méterszer 9.5 méteres falmaradványt, mely valaha- Dr. Kertész Róbert régész szerint kaszárnyaként üzemelhetett.
“Több mint három méteres falszakaszai maradtak meg ennek az épületnek és ahogy visszabontották a törökök ezt az épületet ez vissza lesz falazva, fel lesz falazva újból és a falkötő faszerkezetnek a teljes rekonstrukciója is meg fog történni az épületben.”
Ugyanis az épületet a tervek szerint nem temetnék vissza, hanem eredeti formájában helyreállítanák, s látogathatóvá is tennék. Az ásatásvezető régész szerint fönnmaradt minden, ami alapján tökéletesen visszaállítható az egykori állapot.
“Agyagba rakott téglák láthatók. 13 sor van és erre alapozták rá gyakorlatilag ezt a habarcsos, köves szintet.”
A jelenlegi talajszint alatt nyíló épületet a tervek szerint lépcsősoron vagy lifttel lehetne megközelíteni. A szabadtéri kiállítóhely kialakítása több száz millió forintba kerülne, amit pályázati forrásból tudna megvalósítani a város.
“A legnagyobb problémát egyébként az jelenti, hogy nagyon magasan van a talajvíz szint a várban. Áradások alkalmával a járdaszinttől számítva mínusz 120 centiméterre van. Most jelenleg 8 méteren van- de ez ugye gyorsan változhat ha elkezd áradni a Tisza és ezt kell megoldani, ez az igazán nagy költség.”
A műemléki helyreállítás során közműkiváltásokra is szükség lenne ami tovább növelné a költségeket. Ha az elképzelés megvalósulna, talán örökre fennmaradna a megye legnagyobb ma ismert XVI. századi nem templomként funkcionáló épülete.