A jászkunsági gazdák a 80 ezer hektáros megyei vetésterület egyes részeiről a vártnál 10, míg más helyeken akár 20 százalékkal is kevesebb olajnövényt arathatnak le. Ennek egyik oka a tavaszi aszály, ami miatt a gazdák zöme csak későn tudta elvetni a magvakat.
-A vetésidőben amit korán eltudtunk vetni ott kikelt a növény, de ahova később tudtak rámenni ott meg kellett várni a csapadékot. A csapadék később érkezett, mert volt egy korai felmelegedő időszak, és száraz volt a talaj, amikor megjött a megyébe az a 30-35 mm csapadék, az kikelt és az lesz a szeptemberi betakarításnak a területe.”- Hubai Imre Csaba a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara elnöke.
Ezt a lemaradást még pótolhatta volna a napraforgó, különös tekintettel arra, hogy az elhúzódó virágzási időszak miatt az átlagosnál több magot hoztak a növények. A nyári aszály is csökkentette a várható termés mennyiségét, de ennek ellenére – az első betakarított területeken mért adatok alapján – a megyei gazdák derűlátóak lehetnek, hiszen várhatóan hektáronként a sokéves átlagnak megfelelően 2 egész 7 – 2 egész 8 tized tonna napraforgót takaríthatnak be.
-A napraforgó minősége, egészségi állapota, olajtartalma, az meghaladja messzemenően az elmúlt évek minőségét, az egységnyi területről lehozott olajtermés az lényegesen jobb minőségű jobban felhasználható, stabilabb, mint az elmúlt esztendőkben volt.”- tette hozzá Hubai Imre Csaba.
A betakarításra váró növényekben már csak jelentős mennyiségű eső okozhat kárt. A kamara abban bízik, hogy az időjárás kedvező marad és a jó minőséget a piac is magasra taksálja, így a gazdák pozitív pénzügyi mérleggel zárhatják majd az idei napraforgó-szezont. Hazánk egyébként Európa egyik legjelentősebb napraforgó-termelő országa és a hozamokat tekintve is csúcstartó: míg 20 éve nagyjából 1 egész 5 tized – 1 egész 8 tized tonna termett hektáronként, mára a hozamokat megduplázták a gazdák.