1555-ös nyomtatású egyházi szöveggyűjtemény, visszaemlékezés Napóleon egyiptomi hadjáratáról, Madame Pompadour memoárja. A Verseghy könyvtárban található Wenckheim-könyvgyűjtemény számos érdekes ritkaságot őriz. És persze titkokat is – legfőképpen származásáról.
A megyei könyvtár Wenckheim-gyűjteményként számon tartott könyvállománya csaknem 1000 kötetet számlál. A városi szájhagyomány szerint 1950-ben kerültek a szolnoki papírgyár zúzdájába, ahonnan Kaposvári Gyula és Kisfaludi Sándor irányítása mellett verseghys diákok mentették meg a megsemmisítéstől. Akkoriban az a hír járta, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyból érkezhettek a könyvek. Erre azonban semmilyen bizonyítékot nem talált a gyűjteményt kutató egyetemi hallgató, Kósa Gyöngyvér. Elmondta: kutatásai szerint a Wenckheim család könyveiben ex libris, vagyis tulajdonos bejegyzés szerepel, ám ezekben a könyvekben nincs nyoma ennek. Különböző emberektől, vagy pl. a jánoshidai plébániáról, vagy a Berényi család tagjaitól találtak bejegyzéseket, de a Wenckheim családtól nem. Kósa Gyönyvér megkereste a Wenckheim-leszármazottakat is, de ők sem tudtak semmit a családi könyvtár sorsáról. A könyvek valószínűleg az ország különböző tájáról kerültek a zúzdába. Kifosztott plébániákról, kolostrokból, kastélyokból érkezhettek Szolnokra, hogy itt megsemmisítsék. Ám a bizonytalan eredet dacára is igen értékes a gyűjtemény. Taláható a könyvek között egy 1555-ben nyomtatott latin nyelvű egyházi szöveggyűjtemény, visszaemlékezés Napóleon egyiptomi hadjáratáról, és gimnáziumi tankönyv a szónoklattanról, de fellelhető köztük Madame Pompadour memoárja is. A gyűjtemény néhány darabját a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával már restaurálták, így például Vergilius gyűjteményes kötetét, melyet 1719-ben adtak ki Nagyszombatban, és Karl Gutzkownak, a modern német társadalmi regény úttörőjének 1845-ös kiadású könyvét.