Hol vár állott, most kőhalom. Szolnok belvárosában egykoron egy török dzsámi állt. Kertész Róbert irányításával szakemberek megpróbálják rekonstruálni az épületet és pontos helyét. A napokban ennek érdekében földradar méréseket végeztek.
Ez az a földradar -és ilyenből van még néhány másféle is- mellyel régész és geofizikus kutatta a napokban az egykori szolnoki dzsámi helyét. Ma már biztosan tudható, hogy 500 évvel ezelőtt, az egykori ispánsági vár helyén állt Szulejmán Szultán dzsámija, mely az ország második legnagyobb török dzsámija volt. A 70-es évek elején Kaposváry Gyula és Csányi Marietta ásatásokat végeztek, és feltárták a dzsámi kis részletét. A mostani kutatás célja, hogy minél részletesebb képet kapjanak az itt állt épületekről. Az elképzelések szerint a várplébánia területén például egy fürdőépület állhatott. A földradar méréssel azt vizsgálják, hogy a föld alatt hol húzódhatnak épület alapok. A mérést úgy kell elképzelni, mint a kismamáknál az ultrahangos vizsgálatot. A szerkezet veszi a földben érzékelhető elektromágneses jeleket, és ezeket rajzolja ki a számítógépre. Az első néhány vizsgálat máris pozitív eredménnyel szolgált. A kutatás fontos, hiszen a török kor meghatározó Szolnok történelmében. Ebben az időben vált jelentős településsé. A vizsgálat eredményeként néhány héten belül elkészülhet egy olyan számítógépes rajz, mely megmutatja, hogy pontosan milyen épületek álltak itt 500 évvel ezelőtt. Ezt követően terv készül arra, hogy a vártemplom és környékén melyek azok az emlékek, melyek újraépíthetők lehetnek. A három kapu, a palánkfal egy része , vagy a dzsámi, mely egy vártörténeti kiállításnak is helyet adhatna – nagyban növelné Szolnok turisztikai vonzerejét.