Területfejlesztési fórum

A megye tiszántúli részének újraiparosítása is szóba került azon a fórumon, melyet városvezetőknek rendeztek a megyeházán. Az új uniós tervezési ciklus során kiemelt koordinátori szerepet vállaló megyei önkormányzat együttműködési megállapodást írt ma alá a fejlesztési forrásokra pályázó városok vezetőivel.

Kimunkált, a hangsúlyokra minden korábbinál jobban ügyelő stratégiával vág bele a 2014- 20- as uniós tervezési ciklusba hazánk. A források elosztása, a helyi teendők felmérése, koordinálása a megyékhez kerül. Ám szabad kezet csak azok az igények kapnak, melyek összhangban állnak a nemzetgazdaság számára is előnyös területekkel. Az uniós források 60%- át így gazdaságfejlesztésre kell fordítani ami ugyancsak fontos a megyének. Legyenek jó és megvalósítható ötletek, nem utolsó sorban pedig versenyképes helyi lobbierő.„Tapasztalata az elmúlt időszaknak az, hogy ha nem hangoljuk össze a tevékenységünket, akkor azok a megyék amelyek erősebb lobbitevékenységgel bírnak, erősebb gazdasággal bírnak el fogják szippantani az uniós fejlesztési és a magyar fejlesztési forrásokat is. Mindenképpen ez a jelentősége és mindenképpen mutatja azt, hogy a megye településeinek vezetői érzik ennek a fontosságát, hiszen nagy létszámmal, szinte kivétel nélkül itt vannak a megye nagyobb települései, hiszen tudják azt, hogy élet- halál kérdése az, hogy a következő uniós ciklusban mennyi pénzt, mennyi gazdasági fejlesztési pénzt tudunk ide a megyébe és a megye településeire vonzani.„- mondta Kovács Sándor a megyei közgyűlés elnöke. A fórumra ma az érintett településvezetőket várták. A megye 20 városának polgármestere kézjegyével látta el azt az együttműködési megállapodást amiben elkötelezik magukat a közös munkára. Az előtanulmányok finanszírozását 75%- ban a megye, 25%- ban az érintett települések fedezik. Az aláírók közt volt Szolnok is. A konzultációs fórum előadója- a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője leszögezte, az ország középső részének versenyképességére nagy hangsúlyt fektetnek a jövőben. Budapest vonzáskörzetét kiterjesztik, melybe Szolnok is beletartozik majd egyfajta fejlesztési régió részeként. Nem feledkeznek meg a megye Tiszántúli- elmaradottabb részéről sem, ahová befektetőket várnak. A nagykunsági települések továbbra is a mezőgazdaság bázisai maradnak, míg a viszonylag fejlett Jászság legégetőbb gondjára a régóta tervezett öntözőcsatorna megépítésére is sor kerülhet. A stratégia első olvasatban nem kedvez a mellékutak felújításában érdekelt településeknek- kivéve az M4- es megépítését ami továbbra is elsőbbséget élvez. Az idegenforgalmat új alapokra helyeznék- a hangsúly itt a Tiszatóról a termálvíz adta turisztikai lehetőségek jobb kiaknázása tevődik át. Hangzott el az első egyeztetésen.