Áldás vagy átok? Kerekasztal beszélgetésen került középpontba a civil régészetnek is tekinthető fémkeresőzés. A beszélgetés fő célja a tapasztalatok megosztása és fémkeresőzés magyarországi helyzetének megvitatása volt.
Míg a laikusok körében egyre népszerűbbek a fémkereső eszközök, addig a régészek továbbra sem pártolják a használatát. Hiszen a fémkeresőzés külön szakma, így, ha valaki nem megfelelő hozzáértéssel használja, akkor a talált leletekben komoly károkat is tud okozni.
Fölszedi a cserepet, nézi az összefüggést, nézi a tájat, nézi a domborzatot akkor, amikor kint van. Ezt nem szabad csinálni. Rá kell koncentrálni, oda kell figyelni. Ez egy másfajta lelkület és akkor tud jól működni ez a történet, ha ez a két dolog összekapcsolódik egymással.- mondta Rózsa Zoltán a Nagy Gyula Területi Múzeum igazgatója
A talált fémtárgyak többsége XX. századi hulladék, mégis a múzeum fontosnak tartja, hogy ha valaki nem tudja beazonosítani az általa talált leletet, akkor kérjen segítséget szakembertől. De a fémhulladékok mellett a földben történelmi értékek is előfordulhatnak, amiket a múzeumok restaurálnak és leltárba is vesznek.
Amik általában a régészeti korokat érintik, azok különböző pénzérmék. Ezeket lehet a legkönnyebben megtalálni, és legnagyobb számban. Ezen belül is a leggyakrabban középkori leletek kerülnek elő. Amikor ezek bejutnak a múzeumban akkor mi ezeket egy előzetes nyilvántartásba vesszük, átadjuk a restaurátor kollégáknak, akik természetesen tisztítják és restaurálják a leleteket. Majd pedig végeleges leltárba vesszük, fotódokumentációt készítünk róluk.- tette hozzá a Damjanich János Múzeum régésze Kovács Péter
Tavaly Orosházán a fémkeresők által talált tárgyak száma a múzeum adatai szerint tízezer fölött volt. Szolnokon a régészek és a fémkeresők közötti kapcsolat még csak kialakulóban van, de az eddigi tapasztalat alapján a jövőben egy szorosabb viszony alakulhat ki a felek között. Ezt az is mutatja, hogy az elmúlt időszakban igen sok helyi lelet került a Damjanich János Múzeum régészeinek kezébe.