A fiatalok pályaválasztását és a szakképzett munkaerő hazai elhelyezkedését hangsúlyozta a megyei kereskedelmi és iparkamara szakképzési workshopján. A fórumon a szakma képviselői és az intézmények gyakorlati oktatói a kamara szakképzési feladatairól és a diákok karriertervezésről konzultáltak.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a szakképzett és a betanított munkások száma. Míg 2000-ben országos viszonylatban 19 ezer szakképzett munkaerő lépett be a munkaerő piacra, addig tavaly ez a szám 128 ezerre csökkent. A megyei kereskedelmi és iparkamara szakmai workshoppok szervezésével igyekszik a szakmunkások munkaerőpiaci statisztikáin változtatni és az elhelyezkedésben segíteni.
“A célunk az, hogy folyamatosan biztosítva legyen a munkaerő a gazdaság számára. Be kell vallani, hogy ez egyre nehezebb feladat, még évtizedekkel ezelőtt a munkanélküliség rémétől voltunk fenyegetve, addig ma egy fordított helyzet van kialakulóban.””- mondta Dr. Sziráki András a JNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.
A Campusban tartott workshop egyik kiemelt pontja a Z generáció karriertervezése és pályaorientációja volt. A 2016-os tanév hetedikesei körében készített felmérés alapján a diákok körében a gépészet, informatika és a kereskedelem ágazatában találhatóak meg a legkedveltebb szakmák. A karrier tervezésnek elsősorban a családban kell elkezdődnie, de a szülők mellett a diákok az iskolájuk pályaorientációval foglalkozó pedagógusaihoz már hetedik osztályos koruktól fordulhatnak.
“”A gyerekek egy feladatlapon az általuk kiválasztott szakmák előnyeit és hátrányait is összegyűjtik. Tematikus csoportfoglalkozásokon erről beszélgetünk, hogy milyen foglalkozások vannak, azok milyen képességeket igényelnek és hol lehet ezekre a tudásokra szert tenni, mely intézményekben.””- mondta Nánásiné Dr. Horváth Edit a megyei pedagógiai szolgálat pályaorientációs konzulense.
Az iparkamara munkaerő növelése mellett, fontosnak tartja, hogy a kivándorlók számát is csökkentse. Hiszen még mindig sok, az a 40 év alatti szakképezett munkaerő, aki inkább külföldön vállal munkát. De diplomások 32%- a is még mindig úgy dönt, hogy inkább határainkon túl próbál szerencsét. ”