167 évvel ezelőtt Október 6-án Pesten végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét Batthyány Lajost, az aradi várban pedig a szabadságharc tizenhárom tábornokát. A hősök előtt ezúttal is koszorúzással, gyertyagyújtással tisztelegtek a szolnokiak. A megemlékezés nem sokkal első kiadásunk előtt ért véget.
Az 1848-1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte .Az Aradon börtönbe vetett magyar tábornokok halálos ítéletét 1849 október 5-én reggel mondta ki az osztrák hadbíró. 1849 október 6-án 13 tábornokot végeztek ki.
Példái ők egész nemzetünknek.
Elrettentésül a holttesteket estig az akasztófán hagyták, de ezzel éppen az ellenkező hatást érték el, mert a kivégzés helye valóságos búcsújáró hellyé vált.
„A hit a remény a szeretet ez maradt ez három, békét adsz te minden kicsi házba szeretet legyen a világba„-hangzott az ünnepi műsor.
A Tiszaparti Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulóinak műsora után a börtönlelkész mondta el gondolatait.
„Mi meghaltunk értetek, ti mit tesztek értünk? Mit is tehetnénk: hálatelt szívvel emlékezünk, ez a kötelességünk. Mert tudják a hála nem jól neveltség kérdése, hanem hazafias kötelesség. Akikről most szólunk ők igazi hazafiak voltak származástól függetlenül. A hazáért , a mi jövőnkért vállalták a harcot és a halált„.- mondta beszédében Nagy Imre katolikus börtönlelkész.
Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzés napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a kivégzéseket követően tömegekben zarándokoltak a kivégzés helyére a gyászolók. Az aradi vértanúk parkjában a hagyományokhoz hűen Dr. Bene Ildikó országgyűlési képviselő, a város vezetői, járási hivatal vezetője, a megye aljegyzője, majd a a pártok, a civil szervezetek, oktatási- és kulturális intézmények képviselői rótták le kegyeletüket az emlékhelyen.