Megkezdődött a halak mentése Rákóczifalván. A foki gazdálkodás eddigi eredményei biztatóak, az idei szaporulat többségét pontyok és kárászok alkotják. A pontyok szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a kárászokat pedig – mivel tájidegen halak- megsemmisítik.
Megkezdődött a halak mentése Rákóczifalván. A foki gazdálkodás eddigi eredményei biztatóak, az idei szaporulat többségét pontyok és kárászok alkotják. A pontsok szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a kárászokat pedig – mivel tájidegen halak- megsemmisítik.
A csatornában kifeszített hálón fennakadt pontyokat és kárászokat szedik össze Rákóczifalva határában. A 2009-es árvízvédelmi beruházás után mintegy 500 hektárral nőtt a Tisza hullámtere, és a töltés építéséhez felhasznált agyag gödreiben felgyűlt a víz. Ezen a mintegy 50 hektáros területen alakult ki a Bivalytavi öblözet. A tavakban először 2010-ben ívtak le a tiszai halak.
Szőllősi Béla a Horgászegyesületek a Tiszáért Társulás elnöke szerint “A halak jelentős részbe ponty és kárász, de találtunk benne védett halakat, találtunk benne törpeharcsát is, hozzá teszem egy darabot, ami számomra meglepően kedvező és rengeteg keszeg állományt.””
A jelentős halmennyiség megmentésére a Debreceni Egyetem, a Hortobágyi Nemzeti Park, a Rákóczifalvai önkormányzat, a KÖTIVIZIG, a halászati hasznosítók és a horgászok
2013 megállapodást kötöttek. A területen akár 50-100 millió forint értékű halat is meg lehet termelni sikeres ívás esetén.
Ebben az évben az eddig leeresztett halak többségét kárászok és pontyok adják, jellemzően a méretük pár centimétertől a 10-12 centiméterig terjed. Az ezüstkárászokat szétválogatják a pontyoktól, ugyanis azok tájidegen fajként nem kerülhetnek a Tiszába a Halászati Törvény értelmében. A szakemberek szerint a ragadozóállomány idén elenyésző mennyiséget képvisel, mert vagy nem volt sikeres az ívásuk, vagy a vízimadarak fogyasztották el őket.
A KÖTIVIZIG nyugalmazott műszaki igazgatóhelyettese Horváth Béla azt mondja, hogy az un. Szöktetéses módszerrel megpróbálják azt a rengeteg ivadékot, ami szemmel láthatóan itt van ebben a vízterületben és a korábbi vizsgálataink bizonyították, hogy rendkívüli mennyiségű halivadék van. Ezt irányított lecsapolással, illetve szelektív halvisszatartásos halászati módszerrel tudjuk megoldani.„
Jelenleg a foki gazdálkodás legelején járnak a szakemberek, de hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány munkájuknak köszönhetően. Hosszú távú tervek is vannak, mintegy 55 millió forintra lenne szükség, hogy vízelvezető árok- és zsilip rendszert építsenek a sikeresebb gazdálkodás érdekében.
”