A színészek nem fegyverrel, hanem a szavak erejével harcoltak az 1956-os forradalomban. Voltak, akik karrierjükkel vagy szabadságukkal, mások az életükkel fizettek érte. Előttük tisztelgett rendhagyó ünnepi műsorával a Szigligeti Színház társulata. Október 23-án “Színészek 1956-ban”” címmel tartottak emlékestet. Színészek 1956-ban. Sinkovits Imre elszavalta a Nemzeti dalt, sokáig csak gyári munkásként dolgozhatott tovább. Bessenyei Ferenc a Szózatot szavalta, életét próbálták ellehetetleníteni. Darvas Iván a bátyját ment kiszabadítani a börtönbe, ezért 2 évet kapott. Földes Gábor a Petőfi Kör megalakításában vett részt, halálra ítélték. És a sor folytatható. Színészek, akik a szavak erejével harcoltak 1956-ban. Rájuk emlékeztek a Szigligeti Színház ünnepi estjén.””Olyan színművészekről emlékezünk, akiket ismernek. Akik nem csak jó szakemberek, hanem bátor emberek is voltak, és ez tettekben is megmutatkozott.”” -mondta Balázs Péter igazgató, Szigligeti Színház.Kötetlen beszélgetés keretében idézték fel a kort. Stefka István a Pesti srácok lapigazgatója, B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye, Málnay Levente, Balázs Béla-díjas rendező, Kautzky Armand színművész és Balázs Péter igazgató valamennyien vagy részesei voltak az eseményeknek, vagy szoros kapcsolatban álltak a megidézett színészekkel. “”Sajnos egyre kevesebben vannak, akik részesei voltak a forradalomnak”” -mondta Stefka István a kötetlen beszélgetés levezetőjeként, hozzátéve: “”Soha el nem felejthető élményt és olyan szabadságszeretetet, szabadságvágyat szereztek akkor, mely meghatározta egész életüket.”” B. Élthes Eszter férjéről is mesélt. A színészek hittek abban, hogy feladatuk a népnevelés, ezt komolyan is vették, ám egy idő után látták, hogy itt valami baj van.””Ez főleg
“