Kenyérszentelés

Gyenge az ország. Többek között erről beszélt Szalay Ferenc a Vártemplom előtti ünnepségen. A polgármester hangsúlyozta: Magyarország ma nem azért gyenge, mert kevésbé szorgalmas és becsületes emberek lakják, mint korábban, hanem azért, mert nincsenek olyan célok, amelyeket államunk vezetői ki tudnának jelölni, s melyért őszintén lehetne küzdeni. A köszöntő után négy felekezet lelkésze áldotta meg az új kenyeret.
A nagy hőség ellenére sokan jöttek el a Vártemplomba államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezni. Az ünnepi program a templomi hangverseny és a szentmise után Szalay Ferenc köszöntőjével és kenyérszenteléssel folytatódott. A polgármester beszédében hangsúlyozta: az ünnepek egy közösség, egy nemzet esetében alkalmasak arra, hogy egy pillanatra kiszakadjunk a hétköznapok sordásából, és visszagondoljunk ez eltelt időszakra, hogyan éltünk a ránk bízott örökséggel. A polgármester köszöntője után az új kenyér megszentelése következett. A szertartást négy felekezet: a római katolikus, a görög katolikus, a református és az evangélikus egyház képviselői végezték. Bár a kenyérszentelés ma már elmaradhatatlan része az augusztus huszadikai megemlékezéseknek, ez nem volt mindig így. Huszadika Szent István szentté avatása óta ünnep volt. Az 1940-es évek végén azonban a politikai hatalom megpróbálta átkeresztelni ezt a napot az alkotmány ünnepére.