A felebaráti szeretet szentje. Szent Erzsébetre emlékeztek a belvárosi nagytemplomban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az életét elevenítette fel, valamint egyik csodájára emlékezve cipókat osztottak.
Szent Erzsébetre emlékeztek vasárnap a templomokban. A belvárosi templomban a gyerekek a szent életét elevenítették fel, majd a hagyományos Erzsébet-kenyerek megáldása és osztása következett. A legenda szerint egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor egyik rokona megkérdezte tőle, mit visz kosarában. Erzsébet – tartva attól, hogy megtiltják neki a jótékonykodást – így válaszolt: rózsákat. Mikor a kötényét megmutatta, valóban rózsák voltak benne. Árpád-házi Szent Erzsébet 1207-ben született. A kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték a türingiai őrgróf fiával. Eisenachba, majd Wartburgba került. Hermann 1216-ban meghalt, így öccse, Lajos felesége lett. Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, virrasztott. Menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített és kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Férje, Lajos 1227-ben elhunyt. Öccsei a 20 éves özvegyet megfosztották a vagyona kezelésének jogától és birtokainak jövedelmétől. A kialakult helyzet miatt Erzsébet elhagyta Wartburgot. Fonással tartotta fenn magát, gyermekeit a megmaradt ékszereiből neveltette. Bár II. Frigyes császár megkérte a kezét, Erzsébet nem akart újabb házasságot kötni. Assisi Szent Ferenc harmadrendjének tagja lett. 24 évesen, 1231-ben halt meg. Ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére.