Nyitott kapuk a múzeum raktárában

Bizony, már a digitális kor beköszönte előtt is készültek fényképek. Méghozzá nem is akármilyen minőségben. A photoshop előtt még jóval nagyobb gép- és jóval több szaktudás- kellett egy- egy fotó elkészítéséhez. A legkorábbi, Szolnokot ábrázoló fénykép 1852- ből való, ezt egy Lotharingiából érkezett vándorfotográfus készítette. Egy minden újra fogékony pékmester, bizonyos Kriaszter Ignác 1856- ban már fotóműtermet nyitott. A legismertebb szolnoki fényképészmester Szigeti Henrik volt, aki császári és királyi-, szerb udvari fényképész címmel büszkélkedhetett. Szipál Márton neve viszont világszerte ismert, az ő apja Szipál Károly nagy műgonddal készítette felvételeit, ő volt az első, aki tudatosan és mesterien használta a világítást, mint hangulatteremtő, művészeti eszközt. De nem csak a fotótörténet miatt volt érdemes bemenni a nyitzott kapun. Textil- és, tecnikatörténeti gyűjtemény is várta a látogatókat. A fészerből, pincéből, padlásról előkerülő évszázados tárgyak személyessé, emberközelivé teszik a történelmet. Akkor méginkább, ha ez a történelem nem is a nagyvilágé, hanem azé a közösségé, amelyet gyűjtőnéven Szolnoknak nevezünk.