Szolnok ünnepel. 1847. szeptember 1-eje – mérföldkő a vasút és a város életében. Nem véletlen, hogy a Millennium éve óta ez a nap Szolnok Napja. Az ünnepélyes megnyitót – mint mindig – ezúttal is vasútállomáson tartották.
A Pest-Szolnok vasútvonal átadása 162 évvel ezelőtt a fejlődés egy új dimenzióját nyitotta meg, és nem csak a magyar vasút, hanem a város életében is – mondta Lepesi Zoltán László, a MÁV területi igazgatója az 1972. szeptember 1-ején felavatott márványtábla előtti beszédében. Az ünnepi gondolatokat követően elsőként az önkormányzat nevében Szabó István alpolgármester, majd a MÁV-csoport, végül az MSZP városi szervezetének képviselői helyezték el az emlékezés koszorúját. A vasút nélkül elképzelhetetlen fejlődésről beszélt megnyitójában a polgármester is, kiemelve: 1847. szeptember 1-ején a vasút és a város sorsa végérvényesen összefonódott. Szalay Ferenc így fogalmazott: „Rengeteg család él a vasútból, rengetegen a vasúthoz kötik az életüket, ahhoz a vasúthoz, amely mindekinek egy életformát hozott, aki egy picit is kötődött hozzá, a tisztességet, a becsületet, a kiszámíthatóságot, és azt, hogy ezek az emberek minden körülmények között képesek voltak tenni, alkotni azért, hogy haladjunk előre.„ A vasút fejlődésének történetét tekintette át ünnepi beszédében a MÁV-Gépészet vezérigazgatója. Zaránd György hangsúlyozta: Szolnok a vasúti közlekedés gócpontja lett és ma már ez mondható el a járművek karbantarásáról, javításról, felújításáról, korszerűsítéséről is. A társaság ugyanis nagyarányú fejlesztésekbe kezdett azzal céllal, hogy a megyeszékhelyen létrejöjjön Közép-Európa egyik legfeljettebb vasúti vontató- és vontatott járműjavító bázisa. A megnyitót követően a Szolnoki Szimfonikus Zenekar adott koncertet a Jubileum téren. Az Izaki Masahiro által válogatott könnyed, közismert és kedvelt dallamok megteremtették a további vasárnapi ünnepi programok hangulatát.