Az aratókoszorú kisebb változatait a Szent István napi kézműves vásárban is megtalálhatják a népi mesterségek kedvelői. A hagyományos koszorún kívül az új kenyér ünnepéhez, és az aratáshoz kötődik a gyöngyös bokréta is, melyet a lányok a marokszedők és aratók kalapjára szántak annak idején.
Készül az aratókoszorú, a magyar nép hagyományos aratási szimbóluma. A régi öregek szerint Péter-Pálkor megszakad a gabona töve, majd július 2-án, Sarlós boldogasszony napján elkezdődött a kézi aratás. A munka végén marokszedők készítették az érdekes formájú koszorút. Az esőcsiga alakú koszorú alján 4 kisebb csiga jelképezi az évszakokat.A gazda, ha elégedett volt a terméssel, megjutalmazta a munkásokat és aratóbált rendezett. A kapott ajándékot, az aratókoszorút pedig beakasztotta a gerendájára. A népi hiedelem szerint, ha a következő évi vetéshez hozzákeverték az előző évi koszorú magjait, bőségesebb termésre számíthattak.
Ez aztán tovább épült, szépült és színesedett, piros-fehér-zöld gyöngyök kerültek rá, és nem csak a férfiak kalapját, de a hölgyek ruháját is díszítette.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum