Fújnak rá. A szabad falfelület hívogatja a firkálókat. A graffitisek szerint amit ők csinálnak, az utcai művészet. Mások szerint ennél kevesebb: rongálás.
Új faj született a megyeszékhelyen. A graffitisz szolnokiusz ismertetőjele, hogy láthatatlan, tettenérhetetlen, mint a városi gerilla. Festékszóró a fegyvere, célterülete pedig minden, ami nem mozog. Legyen az árvízvédmű, tárház, vagy éppen társasház fala. A graffitisek- önmagukat művésznek tartván- lenézik a falfirkálókat. Hogy hol a határ- van- e?- graffiti és firkálás között- eldönhetetlen. A rendőrök, közterületfelügyelők és a szolnokiak többsége nem vitaalapnak, hanem rongálásnak, környezetcsúfításnak látja a “Szolnok meg én””
“”Fura”” és ehhez hasonló önkifejezéseket. A sprébetyárok mindeközben fújják. Egyrészt a magukét