Miniszteri segítségre várva. Az oktatási miniszterhez fordul segítségért több egyetem, fősikola mert az intézmények többsége nagyon nehéz gazdasági helyzetbe került. A magán- és a közszféra együttműködésével felvett, euróalapú hitelek óriásira duzzadtak így sokaknak gondot okoz a törlesztőrészlet fizetése. Szolnokon viszont még nincs gond a törlesztéssel.
Az úgynevezett PPP konstrukció feltételei okozzák a bajt. Ebben a programban ugyanis az intézmények rengeteg egyetemi épületet, kollégiumot hoztak létre, illetve újítottak fel magánbefektetők kölcsönéből. Ezt pedig húsz éven keresztül kell visszafizetni. Már a forintválság előtt is úgy számoltak, hogy két évtized alatt a beruházási költség háromszorosát fizeti ki az egyetem a befektetőnek. Az árfolyam romlása pedig még ennél is sokkal rosszabb helyzetet teremtett. Ráadásul a törlesztés két évtizede alatt az iskola csak bérli a befektetőtől az épületet. A futamidő lejárta után azonban még mindig nem kerül az egyetemek birtokába, azt meg is kell vásárolniuk a vállalkozótól. A legnagyobb bajban azok a kis vidéki főiskolák vannak, amelyekre Magyar Bálint minisztersége idején nagy beruházást vállaltak fel. Ám a méregdrága kölcsönből felhúzott épületek most üresen konganak, mert nincs bennük elég hallgató. A Szolnoki Campus is ebben a konstrukcióban épült. Ám itt – nem úgy mint Debrecenben ,Békéscsabán, Szarvason és Szegeden – még nem jelentkeztek gazdasági problémák. Egyenlőre, az árfolyamromlás ellenére is tudnak fizetni. A Szolnoki Főiskola havi törlesztőrészlete 40 millió forint. Ennek felét az iskola, felét a minisztérium finanszírozza. Ám a PPP-szerződésekben az állam kikötött egy felső korlátot, amelynél többet nem hajlandó fizetni. Ez azt jelenti, hogy jelentős forintromlás esetén már csak a felsőoktatási intézmény viseli a válság miatti pluszterheket.