Gondolatok az ünnepkörről

Mindenszenszentek, Halottak napja és Halloween. 3 dátum, három eredet, háromféle ünneplés.

Az angolszász területen népszerű, vidám ünnepet a Halloweent – amely Európába is elterjedt – október 31-én tartják. A kelták szerint ezen az éjszakán nagyon közel kerülnek egymáshoz az élők és a holtak, és ekkor vándorolnak az eltávozott lelkek a túlvilágra. Ez egyben az év legmágikusabb éjszakája is, mikor a családok tüzeket raktak és köré ülve történeteket meséltek. rnMindenszentek napja keresztény ünnep, amelyet a katolikus egyházban november 1-jén tartanak. Mindeszentek a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ebből az alkalomból. Általános szokás lett, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. rnMindenszenteket követi a halottak napja november 2-án, ami egyházi ünnepből vált fokozatosan általános népi megemlékezéssé.E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz kapcsolódó némelyik népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a “véletlenül kiszabadult lelkecskék”” újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben. Az ősi kultúrák szerint is fontos gondolni a halottakra, emlékezni az eltávozottakra. A keltáknál november 1-seje már 5000 évvel ezelőtt a halottakra való emlékezés napja volt. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén„ rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék„ az elhunytak lelkének. ”