A mezőgazdaság egyértelmű nyert azzal, hogy hazánk 10 évvel ezelőtt tagja lett az Európai Uniónak – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei fórumán. A gazdaköri elnökök és a települési agrárgazdasági bizottsági elnökök részvételével megtartott tanácskozáson elhangzott az is, hogy az elmúlt heti csapadékos időjárással együtt sem hullott annyi eső térségünkben, mint a sokéves átlag.
A hazai mezőgazdaságnak alapvető érdeke, hogy az uniós tagság előnyeit a legmesszebbmenőkig kihasználja – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei fórumán. Ehhez a mostani költségvetési ciklusban is adottak a lehetőségek.
Az agrárfórumon áttekintették az eddigi növénytermesztési tapasztalatokat is. Az őszi gabonafélék közül búzát 125 ezer, árpát 24 ezer, repcét 19 ezer hektáron vetettek, míg tavasszal a kukorica 56 ezer, a napraforgó pedig 82 ezer hektáron került földbe – fejlődésük optimális. És amíg áprilisban szinte csapadék sem hullott, addig májusban a mai nappal bezárólag – területi átlagban – a KÖTIVÍZIG adatai szerint 5 milliméterrel több eső esett a korábbi évek mennyiségénél. Ugyanakkor ezzel együtt sem érte el térségünk a sokéves átlagot. A probléma tehát nem ez, hanem az egyenlőtlen területi eloszlás és az intenzitás.
A fórumon egy valós veszélyről is tájékoztatták a gazdaköri, illetve a települési agrárgazdasági bizottsági elnököket. Az afrikai sertéspestist eddig az unió tagállamai közül a litván és a lengyel vaddisznóknál mutatták ki. Hazánkban még nem jelent meg a vírus, sem a 160 ezres vaddisznó, sem a 3 milliós házisertés állományban.
Az állatokat nem lehet beoltani, gyógykezelni, ezért – hangsúlyozta a szakember, az egyetlen védekezés a sertéspestis ellen a járványvédelmi előírások legszigorúbb betartása.