Napra pontosan 14 évvel ezelőtt, 2000. január 31-én a román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékeztek ma a Tiszai Hajósok terén.
Napokon keresztül szedték össze a Tiszából a cianid-szennyezés következtében elpusztult halak tetemeit. 2000. január 31-én 100 ezer köbméternyi erősen szennyezett zagy szabadult el, miután átszakadt a Nagybánya melletti aranybánya egyik tározója. A román-magyar határ menti vizeken az előírt határérték 320-szorosát mérték. Rögtön elkezdődött a közös gondolkodás: hogyan lehet tervszerű, megelőző intézkedésekkel, összefogással elérni azt, hogy minél kevesebb kárt okozzon a szennyezés – idézte fel a 14 évvel ezelőtt történteket a vízügyi igazgató.
A példaértékű összefogás ellenére azonban így is óriási károk keletkeztek.
Miután a Tisza-tó 90%-nál sikerült megakadályozni a szennyezést, ez az épen maradt terület, modern Noé bárkájaként segített a folyó újjászületésében, benépesítésében – fogalmazott Lovas Attila.
Mit keres egy pap egy ilyen megemlékezésen? – tette fel a kérdést a Szolnoki Ökumenikus Lelkészkör nevében Máthé György. Az esperes, plébános szerint mivel a környezeti válság egyben erkölcsi kérdés is, így az egyháznak is joga van szólni.
Megemlékezésében elsőként azon 14 év alatti sok-sok résztvevőhöz szólt a polgármester, akik még nem is éltek a természeti katasztrófa idején. De mint Szalay Ferenc fogalmazott, fontos hírét vinni annak és időben meg kell tanulnia mindenkinek: így nem szabad bánni természeti értékeinkkel.
A megemlékezés – a hagyományoknak megfelelően – a Tisza megkoszorúzásával fejeződött be. A résztvevők a Tiszavirág-hídról dobták a folyóba virágaikat.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum