Harcsa Béla könyvbemutató

Tegnap este, a Magyar Kultúra Napján a Tisza Moziban bemutatták a Szolnok TV cégvezető-főszerkesztőjének új verseskötetét, valamint az MTI főszerkesztőjének esszéregényét. Ahogy Bán János, az Új Néplap főszerkesztője fogalmazott, a két kötet között jelentős a kontraszt, de mindkettő a költészet nyelvén szólítja meg az olvasót.

Mindketten sajátos gondolkodásúak, a világ történéseit egyedien közvetítő alkotókról van szó. Mint azt Harcsa Béla a Szolnok TV cégvezető-főszerkesztője elmondta: mestere, lelki vezetője Hamvas Béla, versei pedig az általa ihletet gondolatkörben fogantak. A bemutatón szó esett arról is, hogy a költő már fiatalabb korában is szoros kapcsolatot ápolt a versekkel.
„Bár én alapból, mondjuk középiskolás koromban és később is ilyen nagy költői jövő szántam magamnak, de aztán megismerkedtem a filmmel és az sokkal izgalmasabbnak tűnt – főleg egy fiatalember számára – és ahogy teltek múltak az évek egyszer csak megint odakerültem a fehér papír elé és megint úgy tűnt, hogy érdemes lenni egy pár gondolatot, ami a lelkemben megfogant papírra vetni és ekkor született meg az első verseskötetem.„ – tette hozzá Harcsa Béla a Szolnok TV cégvezető-főszerkesztője. Aminek története igen érdekes, lévén, hogy nem is tudott róla. Felesége – aki egyben első számú kritikusa is – egy előadásra invitálta, ahol később kiderült, hogy gyakorlatilag a saját bemutatójára érkezett. A Szüret a Paradicsomban után 11 évvel jelent meg az új kötet, Hiánylét címmel, melyből a Szigligeti színház művészei részleteket adtak elő.
A könyv 10 év verstermésének egy esszenciális változata. Minden lírai mű kihívása az, hogy visszaadjon valamit az elmúló idő megfoghatatlanságából, a múlt és a jövő között morzsálódó emberi sors egy-egy jelenpillanatának egészéről, hiszen csak a jelen az, ami elmúlhatatlan és örök – tette hozzá Harcsa Béla. A költészet és a versek iránti szeretete a médiában is megjelenik, az ő nevéhez fűződik az országosan is egyedülálló és elismert Megavers.
A„ Költőnk és bora!„ című irodalmi est másik vendége Toót-Holló Tamás volt, akinek a Garabonciás könyve – Három a kő című esszéregénye mutatkozott be, amely monumentalitásában, fúziós gondolkodásában és nyelvezetében is megkerülhetetlen kihívást jelent a magyar irodalom olvasóinak.
Toót-Holló Tamás trilógiájának első darabjában, az Üsse kő című regényben már világossá vált, hogy a kő képében felmutatott szakralitás legelőbb a kövek összeomlásának, majd a falak felmagasodásának modern Kőműves Kelemen történetét elbeszélve kerül elénk. Most pedig egy másik ősi mesterség képviselői, a molnárok is társak lesznek ebben az őrzésben, a három kővel járó csodamalom köveinek megjáratásában s az első kötetben egymásra találó szerelmespár sorsának kiteljesítésében.