Fogytán a türelem. A bérlők és a terület tulajdonosa is tanácstalan, hogyan lehetne elejét venni az ingatlanok feltörésének, az önkényes foglalók megregulázásának. A Piroskai útról nyíló garázssoron alig akad ajtó, amit ne rongáltak volna meg.
Megdöbbentő a látvány ami a Piroskai útról nyíló garázssornál fogadja az embert. Feltört, összezúzott ajtók, szemét, ürülék mindenfelé. Az ingatlanok egy része lakásként szolgál. Van aki a körülményekhez mérten emberként próbál élni. Nincs könnyű dolga.
A többiek- mondja Fekécs Sándorné- sakkban tartják, zsarolják, esetenként bántalmazzák is őket.
Tüzelőt a környékről gyűjtenek, arra ugyanis már nincs pénz, ha enni is szeretnének.
Riportalanyaink egyike sem önkényes ingatlanfoglaló. Van aki egy összegben szerezte meg a bérleti jogot, a többség viszont a bérlőtől bérel. Az egykor állami gondozott Zsuzsa bízik benne, hogy már nem sokáig kell itt élnie, s hogy visszakapja hamarosan gyermekét, akit a gyámhatóság éppen édesanyja életkörülményei miatt vett el.
A garázssor a nyolcvanas években épült a Tiszamenti Vegyiművek területén. A közeli lakótelepen élők szerették a helyet, biztonságban tudták értékeiket. Azután minden megváltozott- ma már nincs garázs amit ne törtek volna fel- van amelyiket több mint tucatszor. Muhariék még kitartanak- annak ellenére, hogy már egy bálvárosi garázst is vehettek volna az eddig ellopott tárgyak árán.
Nem hatásos ez a felirat sem. Mindent visznek ami mozdítható. A Bige Holding Kft. a végletekig türelmes. Nem egyszer saját költségén szállíttatta el a felgyűlt szemetet- legutóbb fél millió forintért. Jól lehet a garázsokért minimális- ezer forintot alig meghaladó bérleti díjat szed- illetve szedett, mert az utóbbi időben már csekk sem érkezett. Megoldást- mondják a bérlők- az jelentene, ha valaki kezelésbe venné az ingatlanokat, kamerákat helyezne ki, közvilágítást biztosítana. Persze az is lehet, hogy már elkéstek vele.