5700 éves leprás testet találtak Abony közelében. A haza kutató csoport által végzett feltárás eredménye a tegnap látott napvilágot az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában. Jelenleg ez a világ legkorábbi kimutatott leprás megbetegedése.
A késő rézkor kezdetén élt népcsoport életmódját és betegségeit vizsgálva bukkantak a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársai a legkorábbi leprás megbetegedés csonttani tüneteire. A kutató csoport a vizsgálatot az Abony közeli Turjányos-dűlő településen végezte.
“Minden nagyobb beruházást egy régészeti feltárás előz meg. Itt Abony térségében egy agyagbánya kitermelést megelőző leletmentő feltárás kezdődött meg 2004-ben, ami egész 2008-ig tartott.”- mondta Köhler Kitti a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos munkatársa.
A lepra krónikus fertőzés, melynek kialakulásával kapcsolatban több elképzelés ismert. A klasszikus elmélet szerint a betegség Ázsiában jelent és Nagy Sándor katonái hurcolták Európába. A kórokozót vizsgáló kutatások, illetve az abonyi eset azonban egy új elképzelést mutat.
“A csontokon megfigyelhető tünetek elsősorban a koponyán, illetve az arccsonton megfigyelhető tünetek. De persze más helyen is megjelentek. Öt egyén esetében, különösen egy személy esetében utalnak erősebben utalnak a jelek a megbetegedésre, sőt lepra.”- tette hozzá Köhler Kitti.
A csoport 4 év alatt a település közel 400 objektumát tárta fel és 48 emberi maradványt talált. A kutatás eredményeit október 12-én az amerikai tudományos akadémia folyóirata a PloS ONE publikálta először. A feltárásban és a kutatáshoz készített animáció elkészítésében: Fábián Szilvia a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, Serlegi Gábor Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének régésze, illetve Réti Zsolt grafikus, Hajdu Tamás, Köhler Kitti, Marcsik Antónia, Szeniczey Tamás antropológus, valamint Helen Donoghue londoni DNS kutató működött közre.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum