Hat éves az Alaptörvény

6 éve ezen a napon írta alá az új alaptörvényt Schmitt Pál köztársasági elnök. Ez az alaptörvény gyökeresen más volt, mint az előző szocialista alkotmány, teljesen új szemléletet hozott a magyar államigazgatásba. Az alaptörvényt ünnepelték ma a Megyeházán.

2011. április 18-án, 262 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés Magyarország új Alaptörvényét. Ez az Alaptörvény a korábbi szocialista alkotmánnyal szemben tudatosan és vállaltan épít a történelmi alkotmányfejlődés vívmányaira és nemzeti identitásunk közös értékeire. A 2012 január 1-én hatályba lépet alaptörvény tiszteletére tartott ünnepi ülést a Megyei Államigazgatási Kollégium.

“A magyar alkotmányos identitás elemei közé sorolhatjuk a magyar nyelv, a kultúra védelmét, a munka alapú társadalom deklarását, a történelmi dimenziót, azaz az alaptörvény beemeli a magyar történelem sajátos jogi iratait is.” – emelte ki Dr. Kállai Mária

A miniszterelnököt idézve Kállai Mária azt mondta: amíg a magyar állam fennáll, mindig létezni fog a történeti alkotmány, ezért is nevezik a 6 éve elfogadott dokumentumot alaptörvénynek. A kormánymegbízott kiemelte: az alaptörvény szövetséget jelent a múlt, a jelen és a jövő magyarsága között, így a múltból a jövőbe mutat. Az alaptörvény olyan értékeket is rögzít, mint a hit, a család, a házasság és az emberi alapjogok.

A megyei kormánymegbízott hangsúlyozta: “Az alaptörvény az ország jogrendjének az alapja, amely a magyar társadalom minden tagjához szól. Mindenkit véd, de ugyanakkor mindenkit kötelez is, az egyén és a társadalom egészét egyaránt. A közös felelősség alapján védelmezi az ország közös értékeit.”

Az alaptörvény a közigazgatásban is jelentős változásokat hozott: először megteremtette a jó állam, majd a szolgáltató állam intézményét. Ennek jegyében a már megtörtént fejlesztések kiemelt hangsúlyt fektettek a szervezeti ésszerűsítésekre, az eljárások egyszerűsítésére, a bürokrácia csökkentésére és a technikai fejlesztésekre. – tette hozzá Kállai Mária. Az ünnepi ülésen több előadás is elhangzott a többi között a megyeháza történetéről, illetve a megyei települések és önkormányzat szerepéről a jászkun identitástudatot erősítő programok megvalósításában.