“Egy darab Európa a magyar síkság közepén” című előadással folytatódott a márciusi Levéltári Esték. A közönség a levéltárban bemutatott prezentációból Szolnok idegenforgalmának fellendülést ismerhette meg a két világháború között.
Az első világháborút és a trianoni békeszerződést követően Magyarországon jelentős nehézségek kezdődtek a népesség- és területvesztés, illetve az infláció miatt. A fellendülés 1925-ben az amerikai hitelek miatt kezdődött meg. A kölcsönt Szolnokon is az infrastruktúra és a turizmus fejlesztésére fordították.
A legfontosabb a fürdő és a szálló építés, ez az összeg már pengőbe van átfordítva. A szálló beruházására akkor 607-608 ezer pengőt szántak. Ennek megközelítőleg a felét bérház építésre, illetve valamivel több mint a felét 367 ezer pengőt kívántak fordítani. Ez a három fő tétel.- Mondta Fülöp Tamás a Pallasz Athéné Egyetem Gazdálkodási Karának rektorhelyettese.
A város hitel felvétele az első Speyer kölcsönből valósult meg. A városkép állapotáról a két világháború között több olyan újságcikk született, ami az infrastruktúra fellendülését támasztja alá.
A Trianon után elkapcsolt területek pótlása is ott van emögött. Így fogalmazódik meg a Tisza Szálló és Gyógyfürdő megépítésének mintegy komplex turisztikai fejlesztésnek a koncepciója. Maga a szálló városi tulajdon fog képezni ez a város bevételét jelenti.- Tette hozzá Fülöp Tamás.
Magyarország számára a kölcsönök komoly terheket jelentettek. A külföldi segítségből azonban olyan beruházások valósultak meg, melyek a városok fellendülést indították el az első világháború után.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum