Növekedett a horgászlétszám és a fogási eredmények is 2016-ban a Tisza-tavon. Az ország második legnagyobb taván új engedély-típusokat vezettek be, nem emelték a területi jegyek árát, folytatták a pontytelepítési programot, és gasztrokulturális rendezvényeket is rendeztek tavaly. Ez csak néhány szemelvény a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. 2016-os teljesítményéből. Évet értékeltek a Tisza tavon.
Kiemelkedő eredményeket ért el 2016-ban a fogási eredmények és a horgászlétszám tekintetében a Tisza-tavi Sporthorgász Kft. – hangzott el pénteken a társaság konferenciáján. Az előző évben tovább folytatódott az új típusú haltelepítési program, amely keretében a 2 nyaras pontyokra helyezte a hangsúlyt a céga három nyaras példányokkal szemben. Ennek az az oka, hogy a tó halnevelő képessége kiemelkedő, egy év alatt a pontyok tömegnövekedése a 1,5-2 kilogrammot is eléri. 2013-as indulása óta a szervezet saját utánpótlás nevelési programja, a Peca Suli is ötszörösére nőtt, 2016-ban már 110 iskola mintegy 1700 tanulója sajátította el iskolai körülmények között a horgászat alapjait. Új engedélytípusokat is bevezetnek 2017-ben. Egy éves próbaidőszak után ettől az évtől megvásárolható lesz a behúzós engedély, amely a nagy testű harcsák és pontyok horgászatát teszi lehetővé ezzel a speciális módszerrel.
A társaság az előző évekhez hasonlóan 2016-is kiemelt figyelmet fordított a vendéghorgásznapok számának emelésére a turistajegyek értékesítésével, de a tavaly első alkalommal megrendezett Tiszai halételek fesztiváljával is várták a vendégeket.
“Közel 40 főzőcsapat regisztrált erre az eseményre és azt tudom mondani, hogy a látogatói létszám pedig több, mint 1000 fő volt. A Tiszai halételek fesztiválja a Füredi halas napok keretében került megrendezésre.” – mondta Szabó István marketingvezető Új halőrzési rendszer is megjelent az ország második legnagyobb taván az elmúlt néhány évben. A Tisza tavon jelenleg 12 halőr teljesít szolgálatot. Összesen 6 halőr őrzi a teljes tavat folyamatos járőrözéssel, illetve ugyanennyi kétfős párokban a tó három nagy területén állomásozik az év összes napján.
A tározó eliszaposodása jelenti az egyik legnagyobb problémát a jövőben. Egy ternészetes folyamat révén a tóban felhalmozódott hordalék szintje mára elérte a kritikus szintet, ezért nem lehet tovább halasztani a kotrás megkezdését. – mondta Hegedüs Gábor ügyvezető. A probléma mintegy 200 millió forintból megoldható lenne egy kotrógép megvásárlásával. A kotrással nem csak a tó mélysége és vizének oxigéntartalma nőne, hanem árvizek idején vadmentő szigetek is létrejönnének.
Hegedüs Gábor ügyvezető igazgató rámutatott: “Mi arra a kotrásra gondoltunk, ami egyértelműen halgazdálkodási jellegű és indíttatású. Néhány holtágnak a helyrehozatala. Ez alatt azért 10-11 holtágat értek és azért ez úgy gondolom, hogy egy 5-8 éves program.”
Az évösszegző konferencián a szakemberek kitértek arra is, hogy az APOTAI nevelőterület megvalósításával tovább lehetne növelni a természetes szaporulatot, illetve a halgazdaságokból származó, évente telepített halak mennyiségét is tovább lehetne növelni a halhús és a telepítésre szánt hal ÁFÁ-jának csökkentésével. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy fogalmazott: “Bízom abban, hogy az idei évben a kormány élelmiszer ÁFA csökkentési programjának a keretében a halhús is a kedvezményezett 5 %-os ÁFA körbe kerülhet. Az is fontos lenne, hogy a telepített hal is ilyen elbírálás alá essen, hiszen azt utána kifogják, hasznosítják és szintén a halfogyasztást tudja növelni, hiszen egyértelmű célunk, hogy Magyarországon a halhús fogyasztása növekedjen.”
Magyarországon 30 %-kal nőtt a az előző évihez hasonlítva az elfogyasztott hal mennyisége 2016-ban. A Földművelésügyi Minisztérium még 2017-ben szeretné bevezetni a Minőségi Magyar Hal védjegyet, amellyel azt segítené, hogy a vásárlók pontosabban tájékozódhassanak a megvásárolt hal származásáról, illetve a készétel összetételéről. A védjegy emellett segítené a tudatos halfogyasztást, illetve növelné a hazai származású termékek forgalmát.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum