Az agrártárca bízik abban, hogy a 2017-es év a tavalyihoz hasonlóan eredményes lesz – mondta Fazekas Sándor a megyeházán. A földművelésügyi miniszter a gazdafórumon hangsúlyozta: több nehézséggel is meg kellett küzdeniük az agráriumban dolgozóknak 2016-ban, viszont helytállásuknak köszönhetően a mezőgazdaság a hazai gazdaság növekedésének hajtómotorja lett. A fórumon átadták a JNSZ Megye Év Gazdája díjait is, melyeket idén 7-en vehettek át.
Az Év Gazdája díjat Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől vette át Ballagó-Ivanics Judit pénteken a Megyeházán tartott gazdafórumon. A jászteleki családi gazdaság elsősorban hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel és biomassza előállítással foglalkozik, illetve 63 húshasznú szarvasmarhával egy 150 darab állatból álló állomány kiépítésében is belekezdtek.
“Azt gondolom, hogy a díjat azért kaptuk, mert az elmúlt évek munkájával azt a képet sugalljuk, hogy van jövő a mezőgazdaságban a fiatalok számára is. Nálunk pont most zajlik a generációváltás édesapám mellett már mi is évek óta hazaköltöztünk és együtt dolgozunk.” – mondta az év gazdája
Mozgalmas éven vannak túl a megyei és a magyarországi gazdák – mondta Fazekas Sándor a gazdafórumon. A földművelésügyi miniszter rámutatott: a hazai termelőknek 2016-ban a tej-, sertés-, és cukor ágazatot sújtó nehézségek mellett meg kellett küzdeniük az orosz kereskedelmi embargó, a baromfi-influenza következményeivel is. A kedvezőtlen körülmények ellenére a hazai agrárium 2016-ban is kiemelkedő teljesítményt nyújtott – mondta a miniszter.
A mezőgazdaság a tavalyi 2,1 százalékos GDP-növekedéshez mintegy egyharmados aránnyal, 0,6 százalékkal járult hozzá.
Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter hangsúlyozta: “A magyar mezőgazdaság képes volt arra, hogy újra a magyar gazdaság növekedésének motorja legyen. Látható az, hogy a hozzá adott érték egy év alatt 18 százalékkal növekedett és a nemzetgazdaság növekedéséhez mintegy 1/3-al járult hozzá a magyar mezőgazdaság.”
2016-ban több szántóföldi terményből is kiemelkedő volt a hozam, például napraforgóból mára Magyarországon termelik a legtöbbet az Európai Unióban. A hazai termelők körében modern és természetbarát technológiák alkalmazása is terjed: míg 2015-ben 120.000 hektáron folyt bio-termelés hazánkban, addig 2016-ban az így művelt területek nagysága elérte a 200.000 hektárt. A kormányzati intézkedések hatására a szektorban foglalkoztatottak száma is nőtt, ennek a növekedésnek mértéke meghaladja az autógyártásét is.
Az állattenyésztés ágazatában 2016-ban a sertés- és tejpiac válsága, illetve az alacsony felvásárlási árak okozták a legnagyobb problémát. Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb tejválságát a tejkvóta megszűnésével növekedésnek induló nyugat-európai termelés, valamint a távol-keleti piacok csökkenő kereslete és az orosz embargó okozta. – mondta a miniszer. A kormány fogyasztásélénkítő intézkedésekkel is támogatta a válságban lévő ágazatot, a többi között a baromfihús, a friss tej és a tojás ÁFÁ-jának csökkentésével.
“Ezt a programot folytatjuk, ez egy több évre szóló ÁFA csökkentés és abban bízom, hogy a mostani költségvetési tárgyalás kapcsán további termékköröket tudunk az ÁFA csökkentés kategóriájába bevonni.” – húzta alá a miniszter
A magyar agrárexport mintegy 8 milliárd euró volt 2016-ban, amelybe elsősorban a különféle húsok, élő állatok, zöldség és gyümölcs készítmények, valamint a bio termékek tartoztak mondta Fazekas Sándor. A tárca távlati célja, hogy az export értékét 2050-re jelenlegi árfolyamon 20 milliárd euróra, a mezőgazdaságban dolgozók számát pedig 750 ezer főre emelje.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum