Kordokumentum és életrajz. Megjelent Dr. Sziráki András könyve. A Szolnoki Mezőgép egykori igazgatója megélte a Horthy-, a Rákosi-, a Kádár érát és a rendszerváltás után is aktív szerepet vállalt a megye valamint a megyeszékhely gazdasági- és közéletében. Az Ozirisz Kiadó könyvét az Aba- Novák- Agora Kulturális Központban mutatták be délután az érdeklődőknek.
“A tegnap minősége”- a furcsa cím mögött egy átfogalmazott jelmondat áll, melyet a Szolnoki Mezőgép igazgatója egyik franciaországi üzemlátogatása során látott. Az ösztönző gondolat azután itthon is megjelent- hangsúlyozva, hogy minőség nélkül nincs mennyiség. Dr. Sziráki András Jászladányban született. A háborút követően inasként előbb helyben, majd a fővárosban bizonyította rátermettségét. Hamar fölfigyeltek tehetségére, s idővel itthon maradt családját is támogatni tudta. Kalandos élete során a katonai pályán is próbára tette magát, de lelke mélyén mindig is a gépészet vonzotta. Jászkiséren, Tószegen, majd Szolnokon alkalmazták. A két utóbbi helyen már vezetőként. Eredményei azonban szemet szúrtak és nem egy esetben irigyei is akadtak. Nyugat- európai és amerikai útjai előbb gyanakvást, majd elismerést hoztak. Több német és amerikai céggel vette fel a kapcsolatot Az így kialakult együttműködések ma is meghatározók a térség mezőgazdasági gépgyártásában.
“Fogtam magamat a németektől megvettem a kaszálógép licenszét, a franciáktól a rendkezelő berendezéseknek a licenszét, Amerikában megvásároltam a bálázó licencét és kiderült, hogy nem egyes gépeket hanem komplett technológiákat kínálunk a piacon és ezzel sikeresé váltunk.”
Dr. Sziráki András könyve a rendszerváltásról is fontos tanulságokat közöl. A cégvezető dilemmája az utódlás, az eredmények megőrzése, a jógyakorlatok átörökítése. Mind- mind olyan kérdés és feladat, melyek elmulasztása, figyelmen kívül hagyása könnyen megroppanthatta volna a megye gazdasági pozícióját. A kötetet mindazonáltal haszonnal forgathatja az is aki helytörténeti információkra éhes. Megjelenik a megyeszékhely mai képét meghatározó piaccsarnok építésének története, és az ötvenhatos események kapcsán is új- eddig publikálatlan információkra bukkanhat az olvasó. A kötet- ahogy az alcím is jelzi: szociografikus önéletrajz.