Márton napi népszokások

A 316- ban született Márton tizennyolc esztendős korában vette fel a kereszténységet, első jótéteménye az volt, amikor az amieni városkapuban didergő koldusnak adta köpönyege felét. Két évvel később megvált a hadseregtől, remeteéletet kezdett. 371- ben a mai Túr városa püspükké választotta, ám a legenda szerint a libaólban bújt el- mondván nem méltó ő erre a tisztségre. Ám a libák gágogása elárulta. Innen eredeztethető a Márton- napi liba. Ilyenkor szokás levágni a tömött libát, de ezen a napon verték csapra az újbort is. Számos szólás őrzi a püspök emlékét: “aki Márton napján libát nem eszik
egész éven át éhezik.”” A Márton- napi libalakoma első írásos bizonyítéka 1171- ből származik. Ám akkoriban ez nem annyira a szentéletű püspököt eláruló szárnyasokkal függött össze
hanem azzal

Előző Influenza védőoltás
Következő Szolnoki Főiskola- Cora együttműködési megállapodás

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás