Egykori forradalmárokat köszöntöttek délután a polgármesteri hivatalban. A megjelenteket a város első embere köszöntötte.
52 évvel az események után sem mehetünk el szó nélkül a történtek mellett. Akkor.. Õk.. ott megcselekedték amit a lelkük diktált. Helytálltak. .. és nem csak magukért, hanem érünk is. Szalay Ferenc köszöntőjében kitért arra, hogy az ’56- ban megfogalmazott célok máig sem valósultak meg maradéktalanul. A műsorban megidézett Albert Camus kortársként írt a magyarok sárbatiport szabadságvágyáról, melyért akkor.. Õk… ott- a szolnoki utcán demonstráltak…utóbb úgy tűnt hiába. Azzal, hogy évtizedek múltán mégis értelmet nyerhetett a szándék, maga a történelem bizonyította be, hogy a hit és a kitartás előbb- .. sokszor utóbb elnyeri méltó jutalmát. A polgármester a többségnek ma is szolnoki címre küldte a meghívót, de akadt akit a dunántúlon értek utól. A hivatal házasságkötő terme ma azoknak adott helyet akik 52 éve “jegyezték el” magukat a forradalom eszméjének…akkor… és ott az utcán.