Történelmünk egy darabjaként megérkezett a megyeszékhelyre a török által a Tiszán veretett állandó szolnoki fahíd emlékét, a feltárás és kutatás folyamatát bemutató vándorkiállítás. A tárlatot városunk vendégeként a török nagykövet nyitotta meg.
2003 augusztusában a szőke folyó akkori rendkívül alacsony vízállásának köszönhetően bukkant elő az a cölöpsor, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy a Dr. Kertész Róbert régész vezetette szakembergárda a történelem első állandó Tiszán átívelő fahídjának maradványait találta meg. Az átkelőt 1562-ben állíttatta Güzeldzse Rüsztem budai pasa Mahmud szolnoki szandzsákbég hathatós támogatásával. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, hogy az ország történetét 1504 és 1566 között bemutató Memoria Rerumban az 1562-es esztendő első bejegyzéseként erről olvasni, de a kortárs Verancsics Antal egri püspök Miksa cseh királynak írt levelében is említi. Teljes bizonyságot persze a kormeghatározás hozott, a két független módszerrel kapott eredmények megegyeztek az írásos feljegyzésekben rögzítettekkel. Az 1562-ben vert török fahíd emléke, valamint a feltárás és kutatás története tablók, makettek és eredeti leletek segítségével elevenedik meg az utókornak is, 11. állomásaként Szolnokra is megérkezett a vándorkiállítás. A tárlatot rendhagyó történelemóra keretében a török nagykövet és a megyeszékhely alpolgármestere nyitotta meg. Mint Kállai Mária fogalmazott: a múltunk egy elválaszthatatlan részéből származó korból igen fontos emlékkel gyarapodott Szolnok. A határainkon túl is szerepelt vándorkiállítás egy hónapig, július 10-ig tekinthető meg az Aba-Novák Kulturális Központ első emeletén.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum