88 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést

Az első világháború elvesztése utáni békekonferencia Magyarország felett hozott ítéletet. A tárgyalásokra meghívott, ám gyakorlatilag házi őrizetben tartott magyar delegációt vezető Apponyi Albert hiába érvelt több órán keresztül angol- francia nyelven is a szerződéstervezet módosítása mellett, az új határokat a Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett nemzeti elv alapján hirdették ki. Az Egyesült Államok ekkor még csak nem is volt tagja a Népszövetségnek. A Magyar Szent Korona Országai ( Magyarország, Horvátország- Szlavónia és Fiume ) területének kétharmadát veszítette el. Erdély, a Partium, a Bánság-, valamint az Alföld keleti része- összesen 130 ezer négyzetkilométer Romániához került. A Felvidék, a szinte csak magyarok lakta Csallóköz és Kárpátalja Csehszlovákia részévé vált. Dél- Baranya, Bácska, a Muraköz Jugoszláviáé lett. A Magyar Királyság lakóinak száma 18 millió kétszázezerről 7 millió hatszázezerre esett vissza. 1910-ben a Magyar Királyságban élő magyar népesség az össznépesség kb. 54,1%-át tette ki. Noha az elcsatolt területeken élők többsége nem volt magyar nemzetiségű, a békeszerződés során az országhatárok megvonása még nagyjából sem követte a nyelvi vagy nemzetiségi határokat. Sok esetben egységes tömbben élő magyar lakosságú területeket is elcsatoltak. Az emberveszteségen túl a termőföld 61,4%-a, a faállomány 88%-a, a vasúthálózat 62,2%-a, a kiépített utak 64,5%-a, a nyersvas 83,1%-a, az ipartelepek 55,7%-a, a hitel- és bankintézetek 67%-a került a szomszédos országok birtokába. Megteremtve ezzel a Horthy- korszak alapszeményét, a békeszerződés revízióját. Sem a gazdaság, sem a nemzet nem tudta azóta sem begyógyítani a trianoni sebeket. A nemzeti kataklizmára emlékeztek ma a legtöbb magyarországi, vagy magyarok lakta településen. A megyeszékhely első világháborús emlékművénél a Jobbik Magyarországért Mozgalom Párt tartott megemlékezést, a rendezvényt a Magyar Gárda biztosította.