Olykor a profik munkája válik amatőrré, máskor meg az amatőr lesz profivá. Sokan kóstolnak bele a művészetbe úgy, hogy soha nem tanulták. Aki az ecset szerelmese, a színek és formák rajongója, előbb utóbb festővé lesz. Ez történt Szőke Tiborral is, akinek tanult mestersége a restaurálás.
Ez a művész arca, Szőke Tiboré. Maga festette, nem is olyan rég. Látszik, hogy elmélyült ember, nem afféle hebehurgya, aki mindenbe belekap. Ez ugyan portré, ha önarckép is, de ezt a festőt inkább az útra bocsátó táj, a folyó – mi más, mint a Tisza -, a hely, ahol eszmélt és emberré érett, szóval ezt a festőt az otthont és gondolatot adó vidék-táj izgatja leginkább. Megfesti a környezetet. A régi utcát, a galambdúcot, a virágokat, a kertben termett körtét, a tiszapüspöki gátat. Ha nincs is ember a képen, minden, ami ott van, ember alkotta, legyen az ház vagy gyümölcs. Ember nélkül másmilyen lenne. Szőke Tibor a festészet mellett is döntött. Jól tette. Aki tárlatát látni szeretné, egy hónapig megteheti, csak nyisson be a Marcipán cukrászda emeletén lévő galériába. Délelőtt tíztől este hatig fogadják a szép képek kedvelőit a Marcipánban.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum